Múlt heti értékelőmben azt írtam, hogy motiválnom kellett magam ahhoz, hogy leüljek meccset nézni. Ezúttal legkevésbé sincs erre szükség.
Két okból se : az Atalanta bitang jó idén és jó eséllyel legalább egy EL-helyet elcsípnek, másrészt a két szurkolótábor legendásan rühelli egymást, szóval tuti jó hangulat lesz.
(PaulPierce34 írása következik)
A mérkőzés előtt erősen motiválnom kellett magam ahhoz, hogy leüljek meccset nézni, bevallom töredelmesen a Roma elleni vereség egy kicsit visszavetette a kedvem. De sebaj, találtam én magamnak motivációt. Kapásból megnéztem két Cagliari elleni meccs összefoglalóját és rögtön vérszomjas lettem: Ekdal triplája meg az őszi szégyen meghozta a kedvem egy jóféle szardíniai mészárlásához. Összejött.
Szardíniai vendégjáték következik a Serie A 27. fordulójában. Bár a három pontra jó eséllyel pályázhatunk a középmezőnyben tanyázó Cagliari ellen, az utóbbi hetek eseményeinek folyományaként úgy érzem, a motivációval adódhatnak gondok. A szezon érdemi része ugyanis vélhetően tegnap délután véget ért az Inter számára.
Rövid időintervallum, ennek megfelelő meccsszámmal - az értékelő persze így sem marad el. Egy biztos: a második 2017-es hónap biztosan nem vonul be az Internazionale históriás könyveibe.
Persze, nem feltétlen kell a kettőt szétválasztani, én mégis úgy vagyok vele.hogy jobb csapattól kikapni nem szégyen, és nem is fáj annyira. A körülmények miatt viszont dühönghet egy sort az ember, hiszen a világon minden félrement, ami félre mehetett, és még így sem volt ördögtől való gondolat az iksz. Akinek nem volt eddig érkezése elolvasni a beharit, az tegye meg, sok gondolatot érdemes a fejünkbe vésni és ezeket is szem előtt tartva értékelni a látottakat.
Valószínűleg emlékeztek Kevin ezen örökbecsűjére mindenki kedvenc (?) karácsonyi filmjéből, jelenleg a csapattal, valamint az esti rangadóval kapcsolatban is bátran használhatjuk az ifjú McCallister szavait. Nincs más lehetőség.
A technika ördöge próbált megviccelni minket a login gombbal, de nem hagyjuk magunkat. Gabigoal első találatát stílusosan Bobogoal kolléga értékeli, innentől övé a szó:
Több szempontból is érdekes meccs várt ránk Bolognában, hisz Donadoni alatt nem kicsit billeg a szék, Nagy Ádám is ott fickándozik a középpályán, nekünk meg ugye létkérdés minden megszerezhető pont, mert a konkurens csapatok valahogy nem akarnak pontokat hullajtani. A születésnapos Icardi szavait a Juve-meccset követően annyira nem tűrte a nyomdafesték, hogy még mindig csak a lelátóról (persze nem a táborból) szurkolhatott, Brozovic továbbra is sérült, Perisic viszont újra száguldozhatott a szélen. A vasárnap déli meccseket eddig sem szerettem, ezután sem fogom. Elhiszem, hogy TV-közvetítés meg minden, de nagyon ritkán játszanak közönségszórakoztató, élvezetes meccset ebben az időpontban. Elárulhatom, most sem volt az.
Idő híján ez inkább egy kommentfogó lesz, mintsem egy előzetes, de a lényegen nem változtat: győzelemmel fogjuk kísérni a húslevest és a hortobágyi húsos palacsintát.
Az Inter-szurkoló nosztalgiázós fajta, így nem csoda, ha február kellős közepén kanyarodunk vissza pár mondat erejéig az első 2017-es hónapra. Na jó, ez így azért olcsó magyarázat, de bárhogy is alakult, azért érdemes boncolgatni a kis híján tökéletesre sikerült januárt.
Nincs más választás, túl kell tegyük magunkat a múlt hét vasárnapi eseményeken, hiszen jön az Empoli. Elsőre ránézésre nem tűnik veszélyesnek az ellenfél, meg másodikra és harmadikra sem, de azért vártunk már meccset kellemesebb helyzetben is. Kifogás persze nincs, akármilyen kezdővel húzni kell ezt a meccset, hogy életben tartsuk a pislákoló reményt a dobogóra.