
Torinóban 0-3-ra nyerni óriási dolog, akkor is, ha ez a zebraketrec helyett a bikák otthonában történik. A futballra alkalmatlan körülmények miatt azonban a kimondottan sima, meggyőző eredményből sem igazán vonhatunk le messzemenő következtetéseket, ráadásul pár kevésbé vidám dolog is történt, melyek meghatározók lehetnek a szezonra nézve.

Hamarosan folytatódik az Inter számára a bajnokság és a nemzetközi kupaszezon. A legközelebbi szünetig választ kapunk olyan kérdésekre, amelyek az utóbbi időkben talán a leginkább foglalkoztattak bennünket. Az egyik közülük az, hogy vajon sikerülhet-e továbbjutnunk ebből a nem éppen egyszerű BL-csoportból. Contéval kapcsolatosan gyakran felmerül, hogy csak a hazai porondon az igazi és a nemzetközi sikerek hiánya miatt nem tartozik az abszolút elithez. Vizsgáljuk meg kicsit Gróf Antal európai szereplését.
Rendhagyó bejegyzés következik, ugyanis 2020 oktòberében a tizedik évfordulóját ünnepli majd a Nerazzurri Blog. Ennek apropójából úgy gondoltam, hogy érdemes lenne a 2010/11-es szezontól kezdődően minden idényről írni egy relatíve hosszabb összefoglalót, amolyan blogos módra. És hogy ez mit is jelent? Három, véleményem szerint kiemelkedően jó írást hoztam most nektek a Mourinho-érát követő első szezonból. Nosztalgiára felkészülni.
Már egy ideje kísértette az Intert a túlfeszített meccsnaptár miatti összeomlás lehetősége, pontosabban az a veszély, hogy 13 játékos (mert mindössze ennyien jutottak rendszeresen lehetőséghez az elmúlt időszakban) nem fog bírni hetente két meccset, és egy idő után a kizsigerelésnek következményei is lehetnek. Ahhoz, hogy történjen is valami, viszont egy valóban erős ellenfélre is szükség volt. 
Borzalmas formában lévő, edzőváltáson átesett Inter utazott Dortmundba 1994 tavaszának első napján UEFA-kupa negyeddöntőt játszani. A mostanit megelőzően akkor találkozott legutóbb egymással a sárga-fekete és a fekete-kék klub a Borussia pályaválasztásával, és ugyan a föld nem rengett meg este 22:15 körül, azért a futballvilág felkapta a fejét a némileg váratlan végeredményre.
Sűrűsödő viharfelhők, időszakonként egyre gyengébb játék, újabb idegenbeli túra, sorozatterhelés közepén... Őszintén szólva - Contéval egyetértésben - a szombat esti, bolognai kirándulásban simán benne éreztem a botlás lehetőségét. Ehhez képest sokan többet kaptunk, mint amit vártunk.