Nerazzurri

Most csak a győzelem számít

2018. szeptember 26. 15:22 - bimre_

golorom_4.jpg

Amilyen pocsékul kezdtük az idény, pontosan annyira volt fontos a legutóbbi két mérkőzés. Egyiken sem lett volna csoda-kategória, ha pontot vesztünk, de ezeket a pontokat már elszórtuk a Parma és a Torino ellen, így nem volt más választásunk, mint győzelembe menekülni. Ez megtettük újra, így pedig két-három fokkal nyugodtabban nézhetünk az újabb válogatott szünet előtti három meccs elé.

A Fiorentináról azért érdemes tudni, hogy nem egy futottak még kategóriába tartozó random olasz csapat. Pioli gyönyörűen felépítette bő fél év alatt, idén nyáron erősödtek, és kettős terhelésük sincs, nagyon komolyan illik számításba venni őket a top 6-ért folytatott harcban - ha nem még magasabban.

Ennek megfelelően nem beszarva kezdtek, míg mi elég álmoskásan, aminek majdnem megittuk a levét - szerencsére Mirallas a kapufát találta el (bár ha picit beljebb megy, Handa valószínűbb, hogy meg fogja, mint nem). Viszont érdemes elidőzni a helyzet kialakulásán.A Parma elleni meccs után azt írtam, hogy bizony gondjaink vannak a támadásból védekezésbe rendeződéssel, csak a Parma annyira gyenge, hogy nem tudta kihasználni. Na, a Fiorentina nem Parma, ez 4 perc alatt kiderült (ha esetleg valaki nem tudta volna).

inditas.PNG

Mit látunk a képen? Elveszítettük a labdát, ami Hugonál van és indítani készül. Hat játékosunk van a labda környezetében (vagyis a teljesen középpálya és támadósor). Próbálunk azonnal presszingelni, de senki nincs olyan helyzetben, hogy közvetlenül támadhassa a labdást, Brozovic (ő helyezkedik a legmélyebben) pedig kicsit el van csúszva, ő nem zár passzsávot, viszont segítséget sem kap a védelemtől. Teljesen üres a pálya jobb oldala, az pedig a következő képen látszik a felpassz után, hogy a védelem túl mélyen helyezkedett a középpályások helyzetéhez képest:

kontra.PNG

A felezővonalig kellett volna feltolnunk a védekezést, hogyha a középpályásainkon át is jut a labda, a védők szemből érkezve gyorsan reagálhassanak. Ez nem történt meg, a felpassz után labdát kapó Fior játékos ráfordult a kapura és hatalmas üres terület nyíl meg előtte. Még a félpályát sem érte el a labdás, de máris 5 a 4-ben vezették a támadást, várható volt, hogy ebből baj lesz. Lett is, de a kapufa kisegített minket.

Az első 10 perc után viszont összerázódtak a csapatrészek az első félidő végéig, jobban működött a letámadás és uraltuk is a játékot. Volt helyzetünk labdaszerzésből (Candreva), mélységi passz után (Icardi) és okosan visszagurított labdából is (Perisic), de kihasználni nem sikerült. A túloldalon a Fiorentina veszélytelen volt addig, amíg mi nem hoztuk helyzetbe őket. Viszont annyi labdát kezdtünk eladni a saját tizenhatosunk előterében, hogy melegedett a pite, Brozovic érthetetlen könnyelműsége után Simoenét hozta helyzetbe Chiesa, de Handa ziccert védett. Így érkeztünk el a félidő végére és a "legvitatottabb" eseményhez, a tizenegyeshez. Azért tettem idézőjelbe a vitatott szót, mert gyönyörűen példázza, hogy ha sokan, sok helyen mondják, hogy valami véleményes - legyen ez a kommentátorállás, a stúdió vagy különböző olasz focis oldalak - akkor hirtelen azzá válik. Pedig a lófaszt. Ez olyan kristálytiszta büntető volt, hogy nem vagyok hajlandó vita tárgyává tenni a következő bekezdéstől. De itt még azért gondoljuk át újra, mi is történt. Candreva beadja, Hugo bal karját felemeli, mint sorompó lenne, a labda eltalálja. Hugo hozzá akart érni kézzel a labdához? Nem. Számít ez? Nem, ebben a helyzetben tévedésből sem. Ha védő kalimpál a kezével, vagy a feje felé emeli, ergo nincs a testéhez szorítva, akkor automatikusan életbe lép a szándékosság intézménye, innentől kezdve pedig ez tizenegyes és pont. Icardi berúgta, előny itt.

Sajnos a második félidőben ott folytattuk a labdaeladásokat a saját térfelünkön, ahol abbahagytuk az első félidőben. Mondjuk egy olyanból kaptunk gólt, amiből pont nem kellett volna, nem volt különösebben jó Chiesa lövése, de Skriniar szerencsétlenül ért bele, így behullott a rövidbe. Megérdemeltük ezt a gólt, nem lehet  büntetlenül szórakozni a saját térfelünkön.

1-1 után teljesen szokványos, tipikus módon folytatódott a játék. Megfogott minket a gól, a Fiorentina a vezetést is megszerezhette volna, bennünk pedig semmi átütő erő nem volt, plusz jött a menetrendszerű pánik is. Elkezdtünk minden rohadt labdát ívelni, mintha abból bármikor bármi jó is kisült volna, ahelyett, hogy a földön próbáltunk volna támadást építeni. Most sem sült ki semmi jó természetesen, de D'Ambrosio labdaszerzés után gyönyörűen kényszerítőzött Icardival, a ziccert pedig Mauro sem tudta volna tökéletesebben befejezni (főleg nem az idei, de erről majd a pontozásnál).

dambi_2.jpg

Lelövöm előre a poént: nem csak tisztelem, de lassan imádom is a palit a maga behatárolt képességeivel

Az első félidővel alapvetően nem volt gond, a másodikkal annál inkább. Továbbra is rettenetesen hiányzik, passzsávokat kialakítva a védelem mögé betegyük a labdát és ezzel helyzetet alakítsunk ki, meccsenként húszezer beadással pedig nem fogunk egyről a kettőre jutni. Ugyanakkor azt is érdemes megfigyelni, hogy az aktuálisan pályán lévő két szélsőnk nem csak sokat cserélgeti a helyét, de jellemzően próbálnak befelé mozogni labda nélkül is. Ebből én arra következtetek, hogy edzéseken alakulgat az a játék, hogy középen akarjuk megbontani az ellenfelek védekezését, illetve területet nyitni a szélső védőknek, csak még nagyon kezdetleges. Ugyanakkor ez a két győzelem azért volt irtózatosan fontos, hogy ne folyamatos pánikhangulatban legyen a csapat, hanem viszonylagos nyugodtsággal készülhessünk a gyenge kezdés után. Sokkal könnyebben fogjuk megtalálni a játékunkat, ha nem kell egyfolytában stresszelni a holnapon.

Szombaton a Cagliari ellen folytatjuk, ott már lehet elvárás a magabiztos győzelem is ezután a 8 nap után.

Mozgóképes összeállítás:

Pontozás:

Handanovic: A gólról nem tehetett, egyébként ziccert is védett, és (szinte) végig magabiztos volt. Azért néha ívelheti előre is a labdát, ha látja, hogy nehéz helyzetbe hozza a társát. 7.

D'Ambrosio: Tavaly ilyenkor teljesen ki voltam bukva, hogy még mindig ő játszik, és továbbra is tartom, hogy a szintlépéshez elengedhetetlen, hogy ő kiszoruljon a kezdőből. Viszont az is egyértelmű, hogy őt csak egy klasszis fogja tudni kiszorítani, a munkabírása, a szíve és az alázata minden hasonló képességű játékos fölé emeli, mégpedig magasan. Győztes gólt szerzett, a védőmunkájával nem volt gond, a gól után pedig volt két pazar indítás is. Le kalappal, fogadd bocsánatkérésem, Danilo! 8

De Vrij: Tette a dolgát, egyre jobban szokik össze Skriniarral. Mit mondjak, elég jól állunk ezen a poszton. 6.5

Skriniar: Rosszul ért bele Chiesa lövésébe, nálam ez öngól, nem mintha ez bárhol is nyomna a latba. Remek munkát végzett ezt leszámítva, itt inkább peche volt. Ő továbbra is talán a legnagyobb kincsünk, akármennyi pénz akar, meg kell adni. 6

Asamoah: nagyot harcolt Chiesával,inkább több, mint kevesebb sikerrel, de voltak necces helyzetek. Mondjuk az, amikor sárgával zsebében úgy lépett oda, hogy járt volna a második is. Megúszta, megúsztuk. De Vrijhez hasonlóan telitalálat a leigazolás továbbra is. 6

Vecino: A statisztikái körbejárták a zinternetet elég gyorsan, nem is citálom most ide. Gyalázatos volt, de legalább gólt nem kaptunk róla. Ő megér egy külön posztot, majd a válogatott szünetben nekiállok. Mindenesetre a kopasznak levágom a tökét, ha szombaton nem Gagliardini kezd. 4,5

Brozovic: Az a nagy probléma, hogy Vecinoval a pályán minden munkát neki kell végezni, ezt pedig nem bírja. Más se bírná természetesen, csak ilyenkor jönnek nála a túlvállalások, illetve a játékhelyzetek veszélyének alulértékelése. Egyébként jól szervezte hátulról a játékot, amikor épp nem adta el a labdát. Végletes a teljesítménye, az súlypontáthelyezései miatt 7.5, a hibái miatt 4, de 5.5 helyett felfele kerekítek, mert szeretem. 6

Candreva: jól kezdte az idényt, ahogy ezt a meccset is, de egy ilyen típusú vonalszélsővel nem lehet látványos, eredményes focit tolni 2018-ban, bármennyire tud jól is játszani. Csereként hasznos lehet, a kezdőből viszont el kell felejteni. 5.5

Nainggolan: Még nagyon nincs beépülve a játékunkba, pedig kulcsszerepe van, illetve lesz. Próbálkozott becsülettel, reméljük, hogy szép lassan megtalálja az összhangot a társakkal. Lefele húzza az értékelését, hogy a kapott gól előtt ő nem tudta megcsinálni a cselt. 5.5

Perisic: Óriási ellentmondás, de ő kvázi egy inverz vonalszélső. Két lábas, húzhatna befele, de nem, csak azért sem, inkább kifele megtolom és beadom. Nehéz vele mit kezdeni, de ez sajnos a komplett támadósorunkra igaz. Ha jó napja van, akkor gól és/vagy gólpassz, ha nincs, akkor semmi sincs a világon. 5.5

Icardi: Most komolyan, erre milyen osztályzatot lehet adni? Tulajdonképpen gól és gólpassz, tehát magasat kell és magasat is fogok. Elképesztően formán kívül van, amit nála abból lehet leszűrni, hogy milyen hatékonysággal juttatja a kapu felé a labdát abból az egy érintésből, ami jut neki egy támadás végén. Nos, semennyire sem sikerül, minden helyzetből fölémelléalá, de csúnyán. Viszont pont ezért lecserélhetetlen: sosem tudod, hogy mikor lesz benne egy gól vagy egy gólpassz, mert tényleg _bármikor_ megtörténhet. 7.5

Politano, Keita, Gagliardini: beálltak, hozzá nem igazán tettek, de el sem vettek. --

komment
süti beállítások módosítása