Veretlen hónap, juhé! Valami azonban mégis hibádzik, ti nem érzitek úgy?! Ja, megvan! Semmi különös igazából, csak annyi, hogy a 270 perc minimum felében megint a mi pofánk égett a fiúk helyett, így pedig dobogóesélyesből lassan, de biztosan elindult az Inter az ötödik hely felé - óriási szerencse, hogy a Roma pontosan ugyanezt az utat járja be. Nem, ez sem lesz vidám havi értékelő.

TOP + + +

Joao Cancelo - Érdekes dolog, de amióta a kezdőbe került, a csapat nem hagyta el még győztesen a pályát - ez azonban a legkevésbé rajta múlik. Itt-ott azért látszanak a hiányosságai, de támadásban annyit tud kompenzálni, hogy ezt bőven elnézzük neki, és hát mezőnyben két hónapja a nagyon kevés üde színfolt egyikét jelenti. Balhátvédként már azért neccesebb a játéka, a sors fura fintora, hogy még onnan is jutott neki egy "assziszt", ráadásul a rosszabbik lábával.

Samir Handanovic - Továbbra is minden tőle telhetőt megtesz szerencsétlen, hogy végre valahára egyszer meglegyen neki az a nyomorult BL-szereplés. Elképesztő lehet azért ezt a bénázást évről évre átélnie, nem csoda, hogy olykor ő is belefásul, és jön egy-egy pici hiba. Utóbbiak szerencsére pontba nem kerültek, ellenben ő maga nem kis védésekkel járult hozzá, hogy legalább ez a "dicstelen veretlenség" megmaradjon.

FLOP - - - 

Antonio Candreva - Igen, visszatért az idény elején látott, reménytelen beadógép. Gólpasszok ide vagy oda, a neve mellett díszelgő nulla a találatok rubrikában azért fájdalmas látvány, egy szélsőtől fél idény után ez megengedhetetlen dolog. Sürgősen meg kell találnia a kiutat.

Borja Valero - Továbbra is tévút trequartista poszton, de talán erre már kezd rájönni mestere is. Soha többet nem szeretnénk abban a pozícióban látni - mondjuk másutt is csak mérsékelt időtartamban. 

Davide Santon - Úgy sajnálom szegényt, sokszor nem is hasonlít futballistára a mozgása, és mindig eljut odáig, hogy kapitális hibái miatt pontokat vesz el a csapattól. Ígérem, ezentúl megpróbálok nem beleesni a "túllelkesedés" sunyi csapdájába, így azt mondom: saját nevelés ide vagy oda, bármennyire is kedveljük emberként, az ő interes ideje nyáron másodjára is le kell, hogy járjon.

Ivan Perisic - Még mindig ott tartunk, hogy december eleje óta vergődik... Talán-talán látni egy icipici fényt az alagút végén, de a jelenlegi verzió még mindig iszonyú távol van attól a horváttól, aki meccseket hoz csapatának. Ha ő nem jön ki a gödörből, akkor ez a harc bizony elveszett.

Roberto Gagliardini - Egészen egyszerűen nulla előrelépést produkált a szezon folyamán futballistaként. Rendben van, hogy a védekező munkáját úgy, ahogy ellátja, és hogy átlag feletti a fejelőkészsége, de az, hogy állandóan a szívünkhöz kapjunk, amikor közeledik felé a labda, az... Nos, az nagyon nem oké. Nagyon tartok tőle, hogy ezen az alap technikai képzett(len)ségén már sokat nem lehet javítani, hiába 23 éves még csak. Pedig milyen könnyen szívünkbe zártuk őt is...

Amire szívesen emlékszünk:

Az arcpirító szereplést még csúnyábbá tette volna, ha sikerül megégni hazai pályán a szintén nevetséges eredményeket produkáló Roma ellenében, szerencsére ez nem történt meg. A Vecino gólja körülötti időszakban ismét átélhettük, milyen lelkesedni egy futballcsapatért - kár, hogy mostanában ennyi jutott nekünk ebben a tekintetben. 

Amire kevésbé szívesen emlékszünk:

Ahogy fentebb már érintettem: Davide Santon gólpasszal kínálta meg El Shaarawyt, így egy rangadón sikerült további nehézségeket okoznia a már egyébként is meglévők mellé. 

A komplett SPAL elleni idegenbeli szenvedés és az utolsó pillanatokban kapott gól ismét jókorát döfött az interes szívekbe. Valahol mondhatjuk, hogy "megszoktuk", de ezt igazából nem lehet. Undorító volt az az (időről időre ismétlődő) érzés, ami a hajrához érve elkapott: "itt biztosan jönni fog egy nevetséges, Interre jellemző kapott gól". És lőn... Törvényszerű: a bal oldalra vezényelt, posztján kívül játszó Cancelo keresztbe nyúlva próbált szerelni, így szabálytalankodott az Inter-neveléssel, az ezt követő szabadrúgásból pedig a volt milanos veszi el a három pontot. Az már csak hab volt a tortán, hogy a maradék néhány percben a hazaiak erősen rohamoztak a győzelemért. Égő. 

Szakmai döntések:

Újabb gólban és eredményekben szűkölködő hónap telt el anélkül, hogy Spalletti bármiféle radikális változtatást eszközölt volna, holott a mutatott játék pontosan indokolná az ilyesmit - a védekezésen kívül semmi nincs még csak viszonylag sem rendben. Személycserék kellenek, ez nem kérdés, akár mindhárom, kanadai pontokért leginkább felelős játékost egyszerre a padra lehet ültetni ideiglenesen, ennél rosszabb úgysem lehet a helyzet. 
D'Ambrosio visszatértével a tél eddigi egyetlen kellemes meglepetése lett indokolatlanul átpakolva a túloldalra, láthatóan nem is ízlett ez Cancelonak, "gólpassz" ide vagy oda, a jó forma odalett - ez a lépés tehát nem jött be. A meccsek közbeni variálások még mindig bántóan kiszámíthatók és késeiek, az a furcsa helyzet áll fenn, hogy gyakorlatilag a mester válaszlépéseinek válaszlépéseit is kőbe lehet vésni. Eddig sem volt az Inter védjegye a váratlansági faktor, de a 2017/2018-as idényben ha lehet, még sikerült is visszább lépni ebben a tekintetben.

A közös Mercato-értékelés most elmaradt, nem véletlenül - szinte nincs mit értékelni ugyanis. A két érkező közül Rafinha szólhat a jövőnek (de nála egyszerűen mindennek klappolnia kell), míg Lisandro López tüzet oltani jött, 97,3%-ig biztos vagyok benne, hogy ő nyáron nem lesz véglegesítve.
A távozási oldalt akár pozitívnak is elkönyvelhetnénk, de Joao Márionál az opció brutális összege, Nagatomonál pedig a száraz kölcsön ténye ad okot az aggodalomra. Vanheusden és Barbosa kikölcsönzései viszont teljesen rendben vannak, mindkettejüknél van rá esély, hogy kész futballistát kap vissza Spa az aktuális Inter-edző. Jó-jó, a brazilnál nyilván alacsonyabb a százalék, a vételárat is figyelembe véve.
Minden negatívum tetejébe pedig még jött a Pastore-bohózat is, bármi is a magyarázat, az ügynek sikerült bevinni még egy gyomrost az Inter-érzelműeknek, de olyat, amit után inkább kényszeredetten mosolygunk, nem pedig összeesünk. Bár lehet, ilyen nem is létezik.
(Összesített osztályzat: 2/5)

A januári mérleg kiszámolása nem okoz túl nagy fejfájást, a három 1:1-es döntetlen miatt ugye értelemszerűen nem szokás számológépekért nyúlni. Továbbra is nagy a baj, nem is látjuk igazán a kiutat - óriási mák, hogy a két római csapattal (de inkább csak a bordó mezszínűvel) karöltve még mindig kvázi balfasz-verseny zajlik a dobogó környékén.

December legjobb játékosának Joao Cancelot választottátok, a szavazatok több mint 60%-át gyűjtötte be. Szégyenszemre eggyel szűkült a választék, ezúttal heads up fog lezajlani két játékos között.