A csütörtöki világégés után meglehetősen gyászos hangulatban várjuk a hétvégét, pláne, hogy a lehető legerősebb, és természetszerűleg a leggyűlöltebb ellenfél érkezik a Giuseppe Meazzaba. Az egyetlen dolog, ami mellettünk szól, hogy semmi nem szól mellettünk. Hasonlóan kilátástalan helyzetből várjuk ezt a meccset, mint a tavaszi kupavisszavágót. Akkor mondjuk a rendes játékidőben feltöröltük a gyepet a buzizebrával.

Visszatérve egy gondolat erejéig az EL-meccshez. A kezdőcsapat,a játék valóban botrányos volt, mégis, személy szerint valahogy kevésbé ráz meg a dolog, mint talán a nagy többséget. Az odáig rendben van (nem, nincs), hogy legkésőbb csütörtök este 11-re De Boernak is nyilvánvalóvá vált, hogy mennyire gyalázatosan fos a cserepad, ugyanakkor az a mérkőzés azért bőven kilógott a többi közül. Megfigyelhető volt egy felfelé ívelő tendencia, meccsről meccsre fejlődött a játékunk. A Hapoel ellen viszont annyira semmi ötlet nem volt, mintha elfelejtették volna, hogy ez nem a csütörtök esti edzés, hanem egy tétmeccs az európai kupaporondon. Éppen ezért én hajlandó vagyok ezt elfelejtetni ma estig, hiszen mindent jóvá tehetnek.

Rákanyarodva a derbire, ez lesz De Boer első, egyben legfontosabb erőfelmérője. Ahogy mindig kockázatos egy külföldinek Olaszországban munkát vállalnia, úgy mi is féltettük De Boert egy Allegri vagy Spalletti elleni meccseléstől. Na, most pont megérkeztünk Allegrihez és börtön-válogatotthoz. Az teljesen világos, hogy erőből nem tudjuk ezeket megverni, egyszerűen erősebbek. Viszont, ha már az embernek pro licences papírja van, akkor ki lehet találni valamit mindenki ellen. Taktikailag meg kell őket fogni, ellehetetleníteni, majd áthajtani a zebrán. Alább felvázolok két forgatókönyvet a rengetegből, hogyan és mivel és lehetne megfogni őket.

Leginkább az az érdekessége a mérkőzésnek, hogy Allegri nem tudja, pontosan mire készüljön. Az eddigi 3 bajnokin 3 különböző felállásban léptünk pályára, így nehéz megtippelni, hogy ma mi következik. A Juvénál sok változásra nem lehet számítani, Allegrinek semmi oka egyelőre eltérni a jól működő 3-5-2-től. Frank De Boernak viszont megvan a lehetősége, hogy meglepje az ellent - már ha tudja.

Első lépésként azt gondolom, hogy a múlt héten látott 4-2-3-1-et a mai napra el kell felejteni. A Juve 5 középpályásával szemben ezzel a felállással jó eséllyel elveszítjük a középpályát, ami végzetesnek ígérkezik. Másrészt, ha Banega tequartistát fog játszani, akkor (megint) nem lesz olyan játékos, akivel el lehetne indítani hátulról a játékot. Ebben az esetben a Juventus csírájában elfojtja a labdakihozatalt, kivégezve ezzel a támadásépítésünket és gyakorlatilag zsebben érezhetik a 3 pontot.

A második lépésnél De Boernak - véleményem szerint - meg kell hoznia egy népszerűtlen lépést: nem baj az, ha a zebrahordánál van többet a labda. Az egész mérkőzés kulcsa, hogy le kell szűkíteni a területet a csapatrészek között, leginkább a védelem és a középpálya között. Ha megpróbáljuk labdabirtoklással ledominálni a Rubentust, ha hagyjuk őket kontrázni, ha Higuaín és Dyabala a középpályánk mögött zavartalanul kap labdát, és rá tud fordulni a védelmünkre, akkor megint csak az a helyzet, hogy végünk van. Mivel nálunk a játéképítés nagyon gyerekcipőben jár, az előző fordulókban is gondot okozott, hogy az együttmozgások nem funkcionálnak magas szinten (gyakran semmilyen szinten sem), ezért át kell adni a labdát a Juvénak, nekünk pedig hátul és a pálya középső harmadában kell kontrollálni a területet. Egy nem túl mélyen, mondjuk 30-35 méterre meghúzott leshatárral és a csatárok nem túl magas játékával be tudnánk szűkíteni a játékot egy 30 méteres sávba. Ez valószínűleg állóháborút eredményezne, de emiatt fanyalogjon, akinek két anyja van semleges. Támadásban a két szárnyvédő mögött hagyott terület a kulcs, Perisic, ha tudja vállalni a játékot, akkor kihasználhatja a sebességét, kontránál óriási lehetőség rejlett benne, ha középső védőre tudja rávezetni a labdát. Candrevánál hasonló a helyzet, ráadásul ő védekezésben is használhatóbb, mint a horvát. Így adja magát a 4-3-3. Természetesen Banegának kell adnia  a hosszú labdákat, de ha ő adott helyzetben megjátszhatatlan, akkor is ott van még Joao Mario, így két opció választhat az, aki leteszi nekik a labdát indítás előtt. 

Így nézne ki a dolog 4-3-3-ban.

 A másik opció, ami bár elsőre nem hangzik nagyon ésszerűnek és többen kiborulnánk, ha így alakulna: De Boer letükrözheti a Juve felállását, és feltolhatja 3-5-2-ben a csapatot. 

Kicsit túltaktikázásának tűnik, nem is nagyon valószínű, de semmiképpen nem halva született gondolat. Ranocchia helyett "természetesen" Medel lenne a harmadik védő (már amennyire természetes, hogy egy VKP játszik a belső védő posztján egy belső védő helyett...), a jobb oldali szárnyvédő mindenképpen Candreva, akinek ez nagyon feküdne. A másik oldalon már nehezebb döntést kéne meghozni. D'Ambrosio védekezésben nyilvánvalóan sokkal erősebb, mint Perisic, amire szükség lesz, hiszen - a várhatóan pályára lépő - Dani Alves hiába szélső védő, az ellenfél térfelén született. Ugyanakkor mögötte hatalmas üres terület marad mindig, amit Perisic sebességére találtak ki. Első azt mondanám, hogy a Dani Alves elleni párharc megnyerése kulcskérdés, így a horvát inkább csere lehet, ha támadni kell, ugyanakkor De Boer pont múlt vasárnap csapta az asztalra a tökeit, amikor Pescara vezetett és cserélni kellett, így ki tudja. Mivel Medel a védelemben van, Kondogbia a belső középpálya harmadik szereplője, amivel a fizikum meglenne nálunk is, cserébe játékügyesebb spíler lenne a Pitbull helyett. Ettől függetlenül veszélyes, hiszen Medel jobban képes tapadni az emberére jelen pillanatban, hiszen a formája jobb. Támadásban itt előny lehet, hogy Joveticset (vagy Édert, de a hegyi szerb alkalmasabb) egy szabadabb szerepkörbe helyezve két szinten lenne kulcspasszra vagy indításra képes játékosunk, Banega hátulról, Jovetics pedig a középpálya tetején helyezhetne nyomást az ellenfél 3 belső védőjére.

Mindkét felállásban kulcskérdés Icardi játéka. Muszáj lesz mutatnia magát minden labdaszerzés után, de nem csak arra kell figyelnie, hogy fedezze a megkapott labdát és megvárja, míg az egyik őstahó fellöki egy szabadrúgásért. Majdhogynem ellenkezőleg, egy érintésből kell lekészíteni valamelyik középpályásnak, hogy a kontra gyorsan végigfuthasson, még mielőtt visszaér a komplett bűnbanda.

Ezek természetesen csak ötletek, De Boer hasonlóan gondolkodva is bukhat vagy mást választva is legyőzheti a Juventust, kis túlzással millió és egy forgatókönyv létezik. Elképesztően fontossá vált ez a mérkőzés, teljes telt ház lesz, először tér vissza Milito és Samuel a lelátóra, ott lesz Materazzi (a pályán is, de csak a meccs előtt, átveszi az Inter Forever mezét), korábbi nagy játékosaink, Thohir, Zhang Jindong, szóval lesz kik előtt bizonyítani. Bizonyítani De Boernak, hogy alkalmas az Inter edzőjének és a pályára lépőknek, hogy megérdemlik a kék-fekete dresszt.

Forza!

Derby d'Italia

Internazionale-Juventus, Milánó, Giuseppe Meazza Stadion, 18. 00, TV: Digisport1

Várható kezdőcsapatok (most épp ez a legfrissebb):

Inter (4-2-3-1): Handanovic - D'Ambrosio, Miranda, Murillo, Santon - Medel, Joao Mario - Candreva, Banega, Perisic - Icardi

Juventus (3-5-2): Buffon - Barzagli, Bonucci, Chiellini - Lichsteiner, Lemina, Khedira, Pjanic, Alex Sandro - Dybala, Hiugaín