Hogy poszt nélkül hagyjuk a valaha volt legdrágább Inter-transzfert? Na, azt már nem! Izgalmas átigazolási sagákban az utóbbi években sem szenvedtünk hiányt, ahhoz viszont nem szoktunk hozzá, hogy végül sikerrel jöjjön ki az aktuális vezetés egy ilyen volumenű üzletből. Körbejárjuk tehát nagyjából a Lukaku-témát, méghozzá egy igen autentikus vendég "társaságában".

Igaz, Nainggolan távozását nemrég hivatalosan is bejelentette a Klub, ez a poszt most mégsem vele fog foglalkozni, hanem egy másik, szintén sokakat megosztó játékossal. Hajtás után jönnek a részletek. 

Egy hónap már eltelt, további szűk egy hónap még hátra van a Csizmában a Mercatóból, így összedugtuk kicsit a fejünket, hogy ne maradjatok piacos poszt nélkül. Kevésbé koncentráltunk arra, hogy mi történt eddig, sokkal inkább arra, hogy mit várunk még a Marotta,Ausilio-tandemtől.

Amikor pár nappal ezelőtt hivatalossá vált, hogy Miranda távozik a klubtól és a Jiangsuhoz igazol, szerettem volna egy búcsúposzttal megemlékezni az itt töltött négy szezonjáról, ám Kedves Olvasónk,  ninogofreddo gyorsabb és ügyesebb volt nálunk. Az Ő írása következik most, de endegelmetekkel én is megosztanék veletek egy rövidke gondolatot a brazil hátvéddel kapcsolatban: ő biztosan megérdemelte volna, hogy nyerjen egy trófeát a klubbal. 

Antonio Conte kinevezésével abban biztosak lehettünk, hogy Marottáék vele együtt játékrendszert is "vásároltak", méghozzá a sokunk által nem szeretett és az Inter történetében eddig rendre földbe állt háromvédős szisztémát. Ebben a szerkezetben a legfontosabb szerep talán a két wingbacknek jut, tehát igen felelősségteljes, állóképességet és taktikai fegyelmet igénylő posztról van szó mindkét oldalon. A jobbszélen várhatóan egy újoncot látunk majd kilencven percen át a vonal mellett robotolni, a Hertha BSC-től 22 millió euróért leigazolt Valentino Lazarót. Az ő portréja következik.  

Zlatan Ibrahimovic annak idején hálóégető gólokkal és sorozatban mellkasra varrt scudettókkal, Samuel Eto’o  kellemes meglepetést okozó alázatosságával "győzött meg." Felipe Melo sehogy. Az Interbe jövetelük előtt egyikük sem tartozott a lieblingjeim közé és a leigazolásuknak sem tudtam tiszta szívből örülni. A helyzet kicsit hasonló most, Antonio Contéval.

Mi nem lassítunk az idény végeztével sem, suhan tovább a Nerazzurri Blog Expressz. Előbb vendégszerzőnk elköszönt Spallettitől, majd köszöntöttük Contét, hogy az év végi szokásos bizonyítványainkat is kiosszuk. A kevés kapott gólért felelős egység után a pálya közepét is kiértékeltük, most pedig robogunk tovább a gólszerzésért felelő csapatrészekkel, vagyis a szélsőkkel és a csatárokkal.

Szokásos szezonzáró sorozatunk második része jön, ezúttal a leginkább problémás csapatrészt fogom rommá oltani. Igen, nagyrészt az ő hibájuk, hogy kevés gólt rúgtunk a mögöttünk hagyott idényben, nem pedig az amúgy is impotens támadóké.

Ha június, akkor bizonyítványosztás, így megy ez a Nerazzurri blogon is. Elsőként a hátvédeket vesszük górcső alá, kiegészítve a három kapussal, ami, ha úgy vesszük, kellemes feladat, lévén itt több elégedettségre okot adó teljesítményt is megfigyelhettünk, viszont találkozunk pár olyan delikvenssel, akiknek egyszerűen nem jutott elég játékidő idén. A játékosokat toplista-szerűen, elégedettség szempontjából növekvő sorrendben vesszük végig, illetve 1-10-es skálán osztályozzuk.

A múlt héten hivatalosan is bejelentették az új edzőt a csapatnál, ̶é̶s̶ ̶m̶i̶n̶d̶a̶n̶n̶y̶i̶a̶n̶ ̶m̶e̶g̶l̶e̶p̶e̶t̶é̶s̶s̶e̶l̶ ̶k̶o̶n̶s̶t̶a̶t̶á̶l̶t̶u̶k̶ szerencsére hetek óta köztudott volt, hogy Antonio Conte lesz az, így volt időnk felkészíteni magunkat a Juventus-legenda érkezésére.
Felkészültünk?

Azt a fekete-fehér nyakkendő-ing-öltöny összeállítást kurva gyorsan felejtsd el, Antonio!