A mai napon hivatalossá vált, amit régóta tudott mindenki, Luciano Spalletti vezetőedzőt menesztette a klub. Ezzel 2010 óta a 12. edzőt fogyasztotta el az Inter, ez idő alatt Spalletti volt a legtovább regnáló mester, az egyetlen, aki két egész szezont kihúzott a kispadon. Bár a játék az utóbbi időben hagyott kívánnivalót maga után, az olasz mester nem volt könnyű helyzetben a klubot övező balhék miatt, de így is teljesítette a tőle elvártakat, kétszer egymás után bajnokok ligájába vezette a csapatot. 

Ebből az alkalomból Kryklyvyy95 osztotta meg velünk vendégszerzőként a gondolatait az elmúlt két évről, a Spalletti-időszakról:

Mint kiderült, a 2016/17-es szezont átmenetinek kellett tekinteni, köszönhetően vezetőségünk egèsz idényt vègigkísérő balfaszkodàsànak. Olyan edző érkezésére volt tehàt szüksèg, aki kellően ismeri az olasz futballt, ès koràbbi eredmènyei alapjàn garantàlni tudja a következő èvi Bajnokok Ligàja rèszvètelt.

Luciano Spalletti edzői pàlyàjànak korai szakaszában egymàst követő években juttatta fel az Empolit az olasz harmadosztàlybòl az elsőbe, néhàny évvel később pedig top nègybe vitte az Udinèsèt. A Ròmánàl fel is figyeltek munkásságára - a farkasoknál 2005 és 2009 között két Olasz Kupát ès egy Olasz Szuperkupát nyert (mindegyiket az Inter ellen), a bajnokságban elért második helyezései mellett pedig kètszer is Bl negyeddöntőt játszhatott csapata.
Miután jò nèhàny kulcsjàtèkost eladtak alòla, lemondott, majd 2010-ben átvette a Zenit Szentpétervár irànyítàsàt. Itt 2014-ig dolgozott, nyert két bajnoksàgot, egy hazai szuper- ès sima kupàt, valamint kètszer is eljuttatta az oroszokat a Bajnokok Ligája egyenes kiesèses szakaszàba. 2014 tavaszàn menesztettèk, majd 2016 januárjában visszahìvtàk Ròmába. A fővárosiakkal akkor még pontrekordot felàllìtva lett második az egyetlen teljes szezonjában, azonban többnyire a Tottival való ellentétének köszönhetően távozott a farkasok kispadjáròl. Szabad volt tehát az ùtja Milánò egyértelműen szebbik felébe.

A felkèszülési időszakban mutatott látvànyos jàtèknak ès a nagycsapatok (Chelsea, Bayern) elleni győzelmeknek nem tulajdonìtottunk nagy jelentősèget, azonban a bajnoksàgban vett villàmrajtra màr tènyleg felkaptuk a fejünket. 16 meccsen voltunk veretlenek, igaz, hamar kiderült, hogy sokszor csak a szerencse àllt mellénk (Róma, Bologna, Juventus), vagy a klasszisaink hùztak ki minket a csávábòl (pl. a Crotone ellen Skriniar, vagy Handa a vèdèseivel Nàpolyban). A zebracsapat elleni idegenbeli talàlkàt követően teljesen megfordult minden, jöhetett a szokàsos tèli fostenger, megfűszerezve egy Olasz Kupa kieséssel az akkor még ùj fejezetet nagy reményekkel nyitó kuzinokkal szemben.

Tavasszal aztàn Davide Astori tragikus halàla miatt elmaradt az èppen aktuàlis bajnoki fordulò; ez volt az az időszak, mikor Spalletti megtalàlta az akkor legjobb közèppàlyàs formàciòt a mindenki àltal melegebb èghajlatra elküldött Brozovic, a lesajnált, ès kissè ügyetlen Gagliardini, valamint a tehetséges, de sèrülékeny Rafinha szemèlyében.

A csapat el is kezdett szépen játszani, igaz, az őszi màkszèriànknak sajnos màr nyoma sem volt, ìgy jònéhànyszor előfordult, hogy lógó orral bandukoltak le játèkosaink a pàlyàròl. A döntés az utolsò fordulòra maradt, ahol is sokàig ùgy nézett ki, hogy a Lazio felmossa velünk a pàlyàt, de a mèrkőzés utolsó hùsz percère màr abszolùt szètestek fejben ès fizikailag is - nem segìtett nekik, hogy tizennéggyel több meccsen voltak tùl. Vègül, ha nagy nehezen is, de sikerült abszolvàlni a cèlkitűzèst ès Spalletti a bajnoksàgban elèrt negyedik helynek köszönhetően visszajuttatta az Intert a Bajnokok Ligàjàba.

 Termèszetesen akkoriban mèg a többsèg bìzott a kopasz maradásában, hiszen elèrtük a megfelelő eredmènyt a Bl-be jutàshoz. Nyilván megèrdemelte szerződésének meghosszabbìtàsàt, de azèrt annyira nem volt ez gördülèkeny, hogy 2021-ig magunkhoz làncoljuk. Mindegy, ha màr ìgy alakult, jöhetett az ùj szezon, jò néhàny, Olaszorszàgban klasszisnak szàmìtó jàtèkossal kiegèszülve.

A bajnokságban olyan csapatok ellen kezdtünk, melyek ellen Inter edzőként Spalletti teljesen tehetetlen volt (Sassuolo, Torino), ìgy viszonylag lassabban sikerült indìtani, azonban a szeptemberi vàlogatott szünetet követően magàra talàlt együttesünk. A Bajnokok Ligàjàba esèlytelenkènt mentünk, a sorsolàst követően Zanetti is csak annyit bìrt mondani, hogy ,,mi vagyunk az Inter", miközben làtszott rajta, hogy totàl összeszarta magàt. Ennek ellenère villàmrajtot vettünk, négy fordulò után 7 ponttal csoportmàsodikak voltunk, àm vègül a lehető legfàjòbb mòdon elbuktuk a tovàbbjutàst.

A Barcelona ès a Tottenham mögött elèrt harmadik hely persze abszolùt reàlis (néhány bravùrgyőzelemmel ès pontszerzèssel megspèkelve), azonban màr akkor èrezhető volt, hogy valami megtört a csapatban. 2019-et mèg egy magabiztos győzelemmel indìtottuk a kupában, majd következett hàrom bajnoki, melyeken gòlt sem rùgtunk ès mindössze egy pontot szereztünk. Eközben persze a Lazio is revansot vett rajtunk ès kipofozott minket a kupàbòl - teljesen jogosan, igaz, azt mèg most sem èrtem, hogy Candreva hogy volt kèpes bedobàsra rùgni a labdàt öt centiről.

Vègül Icardi hozta meg az àttörèst; mikor kijelentette, hogy nem hajlandó jàtszani csapatkapitànyi karszalag nèlkül, az egèsz bagázs varàzsütèsre feltàmadt. Sajnos azonban a bìròi ìtèletek ès a sèrülèsek/eltiltàsok àltal sùjtott Inter nem tartott ki tùl sokàig - az Euròpa Liga nyolcaddöntőjènek visszavàgòjàra csak egy B-C közti csapatot tudtunk kiküldeni. A vàrosi derbin elèrt meglepetès győzelmünk ès a jò időben èrkező vàlogatott szünet viszont elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy rendezzük a sorainkat. Bravi!

A Spalletti helyère Contét ültető mèdia egyre hangosabb lett, valamint Icardi hülyesègei sem maradtak el, mindez pedig talàn a legjobban a Napoli elleni, utolsò előtti fordulòban elszenvedett 4-1-es zakó alkalmàval làtszòdott meg leginkàbb a csapaton. Vègül nagy nehezen összejött a 4. hely egy nagyon-nagyon szerencsès, utolsò fordulòban aratott győzelemmel.

Összességében nem gondolom, hogy Spalletti rossz munkát végzett volna. A vezetőség az első szezonja előtt nagyjàbòl a csillagokat is leìgèrte neki, aztàn ahogy telt az idő, eszükbe jutott, hogy van egy bizonyos FFP ès nem feltètlen tudjàk elhozni azokat a jàtèkosokat, akikre leginkàbb szüksèg lenne (Sabatini köszönte szèpen, le is lèpett). A kopasz a minimàlis cèlkitűzèseket ìgy is mindkèt szezonjàban teljesìtette, de azèrt azt èn is belàtom, hogy a vilàgot nem vàltotta meg. A hazai kupaszereplèseink kifejezett gagyik voltak ès a bajnoksàg is időnkènt igencsak nyögvenyelősen döcögött - különösen az idei, mikor is jòval kiegyensùlyozottabb teljesìtmènyben bìzhattunk. Gasperini ide vagy oda, azèrt az kurva gàz, hogy az Atalanta megelőzött minket.

Ettől függetlenül nem hinném, hogy bàrmelyik màsik edzőnek (vagy mondjuk a 95 szàzalèkuknak) könnyebb dolga lett volna egy olyan klubnàl, amelyik az azt megelőző hat èvben talàn csak egyszer (2015/16) volt valamilyen szinten komolyan vehető - ès akkor is csak a hazai terepen. A jàtèkosok balhèjai sem könnyìtettek a helyzeten - Icardiròl ugye màr a kelletènèl több szò esett ebben a posztban, de rajta kívül Perisic pl. Londonba akart költözni januàr 29-èn, a mercato zàràsa előtt 2 nappal, Nainggolan pedig màrciusig mèg fejben talàn Ròmàban volt. Az pedig màr csak hab a tortàn, hogy a 2014/15-ös idènyben jàtszott utoljàra 50 tètmeccset az Inter, a sorozatterhelès tehàt nem feltètlenül volt megszokott az utòbbi időben. Spalletti tulajdonkèppen egy olasz közèpcsapathoz èrkezett 2017 nyaràn.

Mutatom, kik nyomtak le legutòbb fèlszàz kilencven percet Inter mezben, plusz hosszabbítàst (Hernanes helyett többnyire Kuzmanovic):

A kopasz összesen 90 tètmeccsen irànyìtotta az Intert, ezeknek az 50 szàzalèkàt megnyerte (de Boer annak idejèn ugyanilyen arànyban veszìtett), 27-szer jàtszottunk döntetlent - legalàbbis a rendes jàtèkidőben - ès 18 alkalommal szenvedtünk veresèget. Èn azt gondolom, hogy a következő szezonban a bajnoki màsodik hely ès a Bl csoportkörből való tovàbbjutàs lehettek volna a reàlis cèlok ès sokàig kèpesnek is èreztem volna Spallettit arra, hogy ezt a lèpcsőt mèg megmàssza.

Marotta èrkezèsével azonban az ifjú Zhang ès a Suning mintha ùgy kezdtek volna gondolkozni, mintha az Inter fingotta volna a passzátszelet annak idején 1908-ban (a klub alapìtàsakor) ès teljesen elfogadhatatlan lenne kèt, egymàs utàn kiharcolt Bl pozìciòval zàròdò, de tròfeamentes idèny azok után, hogy a közelmùltban tènyleg szinte a dobogò közelèben sem voltunk (Màrtha Bence Teljes terjedelemben hasznàlt szavajàràsàèrt köszönet). Ennek következmènye, hogy a szezon màsodik felère teljesen elfogyott a levegő Spalletti körül, mikor az eredmènyek nem ùgy jöttek, mint ahogy azt a felettesei elvàrtàk volna.

Hàlàs vagyok a kopasznak azèrt, amièrt visszavezette oda a csapatot, ahovà az valòjàban tartozik, ès teljesen profin kezelte a folyamatosan a feje fölött zàporozò, Conte èrkezèsèvel kapcsolatos pletykàkat (valamint a jàtèkosaink faszsàgait is). Mindemellett pedig a sajtòtàjèkoztatòi, interjùi ès a pàlya szèlèn mutatott dolgai időnkènt rendkívül szòrakoztatòak voltak.

Ha majd nèhàny èv mùlva màr a 20. Scudettòn is tùl leszünk, talàn ùgy emlèkszünk vissza Spalletti Internèl eltöltött időszakàra, mint a kezdeti lèpèsekre a sikerhez vezető ösvènyen.

Grazie, Mister!