Nehéz szombatra számítottunk a Genoa idénykezdetét figyelembe véve, és csak egy dolog lebegett a szemünk előtt a Barcelona vendégjátékát megelőzően: bármit áron, de behúzni a három pontot. Nos, ez a vártnál némiképp könnyebben jött össze.

Jó, az egyik fele erős túlzás, de kellett valami clickbait cím. A tény viszont, hogy ma délután a góllövő listát 9 góllal vezető lengyel Piatek vezérletével felálló Genoát fogadja a 10 forduló alatt a legkevesebb, mindössze 6 gólt kapó Inter védelem. 

Skriniar támogatja Icardit a tegnapi edzésen, hogy könnyebben tudjon ollózni           Fotó: Inter.it

Az utóbbi évek konstans rivalizálása, a tavalyi szezon befejezése és végül, de nem utolsó sorban a De Vrij-ügy alapján a Lazio roppant kemény és harapós ellenfélnek ígérkezett. A bosszúvágy aztán valahogy sem a mutatott játékban, sem a mentalitásban, de pláne az eredményben nem mutatkozott meg – talán felsejlett itt-ott, tizenhatoson belüli homorítások és ezt követő reklamálás képében. Az Inter viszont annál elszántabbnak bizonyult, aminek a sorozatban hatodik megnyert mérkőzés lett az eredménye.

A hármas rangadósorozat végéhez érve egy számunkra újonnan szép emlékű párosítás következik: Rómában, a Lazio ellen vizitál a csapat. Már persze amennyiben valóban lesz mérkőzés, de az már nem a két résztvevőn múlik.

A tegnapi nap folyamán hat játékossal hosszabbított szerződést a klub. Ezek között volt teljesen érthető, és volt pár WTF döntés is. Annak próbálunk most utánajárni röviden, hogy milyen csúnya titkot tudhat Dalbert a vezetőségről, amivel ki tudta zsarolni az új 5 éves kontraktusát.

#Interiscoming, hirdette tavaly a csapat marketingosztálya egész szezonban, hogy aztán nyáron az #Interishere hashtag vegye át Trónok harcára ügyesen reflektáló aláírás helyét. De – bajnokok ligáját érő helyezés és nyári igazolások ide, szezonkezdet, Tottenham és Milan elleni rangadó oda, – a csapat csak tegnap este tért vissza az őt megillető helyre.

Mert tegnap sok-sok év után először fordult elő, hogy az Internazionale aktuális összecsapása volt A Meccs egy bajnokok ligája játéknapon.

Kép: Inter.it

Nehezen tudnám megmondani, hogy ezt mai, a Tottenham elleni első, vagy a mai meccs milánói visszavágóját vártam-e jobban a sorsolás pillanatában, de az biztos, hogy hihetetlenül jó érzés beharangozót írni egy barcelonai BL-meccs elé. Kiböjtöltük ezt is. Ha pedig már kiböjtöltük, akkor nézzünk szembe saját otthonában ezzel a katalán óriással, amely szombat este óta csak félkarú óriás, mert a Törpe félkarú lett (jó kis képzavar, mi?! Jobbulást neki innen is.)

Egy olyan derbin vagyunk túl, ami bár nem vonul be a két rivális történetének legnayobb meccsei közé, de jó darabig nem feledjük: egy utolsó percben  megnyert rangadó örökre az emlékezetes marad.

Most, hogy vége a válogatott dögunalomnak, visszatér a Serie A és gyorsan meg is kapjuk egy kutya nehéz sorozat első lépéseként a Derby della Madonninát. A Roma tegnap felértékelte nekünk ezt a mai meccset (innen is köszcsi), egy győzelemmel kicsit meglóghatnánk a Farkasok-Kuzinék párostól, ami nem lenne feltétlenül rossz a következő két hónap sorsolását elnézve. És ha már Derbi, akkor a szokásoknak megfelelően összedugtuk a fejünket, hogy közösen alkossunk valami maradandó. Fun fact amúgy, hogy amióta Rino az edző odaát, két meccsen pontosan 0 darab gólt rúgtunk (így leírva annyira nem fun). Viszont aki szereti a provokációt, nyugodtan ossza meg velünk a választását a kommentmezőben az utolsó vagy bármelyik másik kérdéssel kapcsolatban.

Nem tudom, ki hogy van vele, de én meglehetősen utálom, hogy a bajnokság kezdete után nem sokkal két válogatott szünet is következik. Azt még megértem, hogy az EB- és VB-selejtezőkre elviszik a csapatunk legjobbjait, – hogy aztán legalább két-három játékost sérülten küldjenek vissza, – de egy Argentína - Irak barátságos meccsért akkor sem tudok lelkesedni, ha az egyik nagy reménységünk épp beverekedheti magát a válogatottba. Ráadásul épp egy jó formában lévő Intert szedtek szét két hétre, ki tudja, az utazgatások után hogyan állunk össze újra a városi derbire.