A szerdai BL-csata előtt kizárólag egy magabiztos, izgalommentes győzelem lebegett a szemeink előtt, hogy az utóbbi napokban megkezdett széria ne menjen a kukába. Nos, ezt lényegében megkaptuk.

Közeleg a hétközi komoly megméretés, egymást érik a meccsek, így muszáj rotálni a csapatot... Na de ennyire? Az utóbbi években többször is egy fronthoz szokott szemünknek első blikkre furcsa volt az, hogy hat helyen megváltozott a kezdő a Fiorentina látogatásához képest, így megsokszorozott kíváncsisággal vártuk, mit alkotnak a kék-feketébe öltözött férfiak a Szárdok ellenében. 
Ebből végül is olyasmi kerekedett ki, amihez viszont már hozzá vagyunk szoktatva: szemkápráztató, lüktető játéknak nyoma sem volt, de ettől függetlenül most a győzelem szinte egyáltalán nem forgott veszélyben. A gólok mellett volt további 3-4 nagyobb, és több kisebb lehetőség is, míg Cagliari-oldalon a jogosan érvénytelenített találaton kívül az égvilágon semmi, így abszolút kijelenthető, hogy Politanoék különösebb gond nélkül söpörték be a három pontot.

Mik a meccs legfontosabb tanulságai?

- Gyakorlatban is kezdjük megtapasztalni, hogy az Inter kerete mélyült erre a szezonra. Elengedhetetlen fontosságú, hogy most már három darab, egymáshoz tudásban közel álló középső védő áll rendelkezésre, így őket is lehet cserélgetni szükség esetén, szívfájdalom nélkül. Márpedig ilyen sorozatterhelés közepette Skriniartól sem elvárható, hogy minden meccset végigjátsszon, így tökre rendben volt, hogy ezt a 90 percet kiülte.

- Dalbert a horrorszerű nyitómérkőzése után most már talán azt fogja hozni, amit a mostani nyár alapján kicsit vártunk is tőle: valós alternatívát nyújt a védelem szélén Asamoah mögött - ugyanezt epekedve várjuk a túloldalon is Vrsaljko visszatérésével.

- Kezd beállni most már erre az idényre is végleg a 4-2-3-1, az első meccseken látott háromvédős felállást feltehetőleg nem, vagy csak nagyon kevés alkalommal fogjuk viszontlátni. És nagyon jól is van ez így.

- A foci minőségét persze joggal érheti kritika, a pályán levők tudása mellett ezt sima berögződések is okozhatják. Ezen jó lenne minél hamarabb változtatni, Nainggolan tűzereje eddig nem igazán van kihasználva, pedig az a plusz opció területnyitás szempontjából is jól szolgálna. Hozzá kell tenni, minden ellenfél ismeri a belgát, általában megkülönböztetett figyelmet kap, de erre is létezik ellenszer.

- Utóbbi ponthoz kapcsolódik a széljáték sablonossága. Az folyamatosan megfigyelhető, hogy a bal oldali szélső védő besegítése sokkal hangsúlyosabb, mint a túloldalon D'Ambrosioé, emiatt sokszor kényszerül az aktuálisan jobb oldalon játszó az egyszerűbb, kevesebb kockázatot rejtő megoldást választani (beadások gyakorisága). Nyilvánvaló, hogy egy labdát egyedül védelemre vezető Politanot/Candrevát könnyebb levédekezni, mint olyat, aki folyamatosan kap maga mögül segítséget. Mondjuk ez Candreva full agyfasz játékára a balon nem magyarázat, ő korlátolt, és már sajnos gyorsaságát vesztett ember, akinek egyáltalán nem való az ellentétes szárny. Érdemes abba belegondolni, hogy (rutin ide vagy oda) Karamoh érdemi felépítésével már ebben a szezonban mennyivel jobban jártunk volna.

- Barellát el kell hozni. Bármit áron, túllicitálva, előre lefoglalva, tök mindegy, a lényeg, hogy belőle Inter-mezben hozzák ki ezt a komoly potenciált. Jól írta bimre_ kolléga, ha nem lett volna feleslegesen másfelé fordítva a figyelem nyáron, általa valószínűleg már most magasabb minőséget látnánk a centrumban.

Tehát kötelező letudva (ahogy kellett volna már ezt párszor, a rohadt életbe), figyelő tekintetünket most már fordíthatjuk Eindhoven felé - de furcsa is annyi év után ilyesmiről írogatni...

Összefoglaló:

Pontozás:

Handanovic - Totálisan munka nélkül volt a passzolgatásokat leszámítva - utóbbiak nem mentek neki, de ettől ezt még nem lehet osztályozni. (-)

Dalbert - Na, most hasonlított egy értelmes szinten is használható szélső bekkre. A legfontosabb dolog a határozottsága volt, aminek köszönhetően semmi ökörséget nem csinált, pozitívat annál inkább, elöl-hátul. Gyönyörű volt a gólpassza, Candreva sem tekerte volna be szebben, wehehe - emiatt (is) azt a vicces passzát a második félidőben most nyugodtan elfelejthetjük. (7)

Miranda - Pavolettivel egyik Serie A-védőnek sincs könnyű dolga, így neki sem volt, de neki ezzel a tudással és játékosmúlttal az ilyen helyzeteket meg kell oldania - meg is tette. Még egy sárgát is kiosztottak róla. (6,5)

de Vrij - Nem győzöm hangsúlyozni, mennyire jó igazolás volt ő, mindkét "párja" mellett megtalálta már a helyét. Nyugodtan, sallangmentesen és olykor elegánsan futballozik, mondhatni tökéletesen ellátja a feladatát. (6,5)

D'Ambrosio - Most a csendes, tipikus D'Ambro-féle teljesítményt láthattuk tőle, megingások nélkül, de támadásban 0 extrával. Az oldalán való nyomásgyakorlásban kulcsszerepe van, okosan és jó ütemben támad le a legtöbb esetben. (6)

Borja Valero - Újabb igazán pozitív teljesítmény tőle, most már elhiszem, hogy ebben az idényben így, részfeladatokra abszolút alkalmas lehet. Jól szedte össze és osztotta el a labdákat, veszélyes lövése is akadt, a védekezésbe pedig hatalmas melót tolt bele. (6,5)

Gagliardini - Jól indult az estéje néhány okos ütempasszal, de fokozatosan esett vissza támadásban, míg el nem jutottunk a jogos lecseréléséig. Hátul ő is megoldotta a feladatát, de labdatartásban semmi haszna nem volt. (5,5)

Candreva - Tragikomédia, amit tükörszélsőként mutat be, egyszerűen semmi köze ahhoz a pozícióhoz, és akkor is ezt fogom mondani, ha véletlen néha becsúszik neki egy-egy jobb megoldás. Ő egyszerűen a jobb oldalon érzi otthon magát, ha értelmes futballt vár tőle Spalletti, akkor kizárólag ott szabad játszatnia. Ehhez sikerült hozzátennie, hogy az ígéretes lehetőségeit egytől egyig elbaltázta, pedig ha legalább az egyiket kihasználja, nem kellett volna még ennyi körmünket sem lerágni. (5)

Nainggolan - Ha Perisic önzetlenebb, gólja, ha Candreva ügyesebb, gólpassza lehetett volna. Még mindig nem az igazi, plusz látszanak is rajta a nulla alapozás utáni folyamatos játék okozta negatív hozadékok. Lesz ő még sokkal jobb is idővel. (6)

Politano - Rendkívül aktív volt, viszont a rengeteg jó megmozdulás mellé egy-két csacsiság is becsúszott (ő is beismerte önkritikusan), szerencsére egyikből sem lett különösebb probléma. A gólját pedig mindentől függetlenül megérdemelte már, ezen az estén egyébként is ő volt kapura legveszélyesebb Inter-futballista. (7)

Martínez - Megvillantott egy kicsit abból, amit a későbbiekben láthatunk tőle. Fizikálisan erős, technikás, vakmerő, és már most, alig 21 évesen sokkal komplettebb futballista, mint Icardi valaha is volt vagy lesz. A szezon végi, megmozdulásait összegző videójába már most bekerült pár dolog, a gólján kívül is. (7)

Brozovic - A beállása egyből megváltoztatta a játék képét, nyugalmat adott a többieknek, egyben stabilitást a középpályának. Egy-két éve gondolta valaki, hogy ilyesmit fogunk róla leírni? (6,5)

Perisic - Dicséretes volt a győzni akarása, láthatóan szeretne kikecmeregni abból a minigödörből, amibe belekerült - ez most néhány elönzőzött helyzetben is megmutatkozott. (-)

Vecino - Becsúszott labdakezelési hiba és rossz passz is rövidke ideje alatt, ennek ellenére sem mondhatni, hogy rosszul szállt volna be. (-)

Spalletti - A kezdőjébe nem igazán lehetett belekötni, jól és (főleg) idejében húzta meg a cseréket, egy erősen rotált csapat is biztosan hozta a győzelmet. Ennél most nem kellett több. (6,5)