Nincs valami jó helyzetben az ember, ha az Interről akar írni. Van ez a lassan fél évtized (!), ami botrányosra, vállalhatatlanra sikeredett. Ugyanabba a nyomorult mókuskerékbe szállunk be minden évben. Nyár, új remények, jobb-rosszabb igazolások, jobb-rosszabb idénykezdet, letargia, február végére (!) az új szezonba vetett hit. Megint itt tartunk, egy újabb, tökéletesen kilátástalan meccs után.

Mancini úgy döntött, hogy letükrözi a Juve három belső védős felállást. Ez egyébként nem is volt halva született ötlet, tekintve, hogy szervezettségben soha a büdös életben nem tudná felvenni a versenyt egy Allegri-féle csapattal, ergo marad az, amit a Digin Benito is mondott a szünetben, egy az egy elleni párharcokra bontotta a meccset. Ráadásul a kezére játszott, hogy a buzizebra a héten nyomott már egy fontosabb meccset, így öt napon belül kétszer nem is tudtak száz százalékon pörögni. Egészében nézve akár ki is bekkelhette volna 0-0-lal, nem volt különösebb fantázia a Juve játékában; helyzetbe leginkább akkor tudtak kerülni, amikor valamelyik védőnk besegített. Ez mondjuk négyszer történt meg a meccsen, kettőt sikerült beverni.

A kevés kivétel egyike Hernyó pazar lövése volt a legelején, Handanovic hozta a menetrendszerű földöntúlit, hogy aztán következzen a "Murillo-show": egy rossz indítás és egy rossz beadás után két sima tisztázás helyett mindkétszer lekészítette Mandzukicnak. A horvát előbb önzetlenül passzolt középre Dybalanak, de JJ remekül blokkolt, a másodiknál meg olyan jól találta el, hogy field goalnak is szar lett volna. A túloldalon Buffon csak az eső miatt nem aludt el, a vérnyomása akkor emelkedhetett meg komolyabban, amikor Palacio nagyszerű egyéni akciója után kiosztott egy parádés kulcspasszt Icardinak, aki ezen valami oknál fogva meglepődött (fene tudja miért, egész meccsen arra várt, hogy valaki helyzetbe hozza), és a kapura lövésig se sikerült eljutnia - bravó. A bal oldalon még Kondogbia és Telles próbálkozott pár szép kényszerítővel, de a tizenhatos közelébe érve természetesen elfogyott a tudomány. Bár lehet, hogy nem is az elfogyott a jó kifejezés, hiszen ha valami nincs, az nem is tud elfogyni.

A második félidő elején - az addig egyébként relatíve jól játszó - D'Ambrosio rövidre zárta a meccs érdemi részét, a harmadik ajándékba kapott ziccert már nem rontotta el a fegyházak dream teamje - kurva Bonucci. Annyi kérdés maradt, hogy hány gólt sikerül összeszerencsétlenkedni. Végül az egy lett a helyes válasz, Miranda Morataba, a spanyol meg a büntetőpontról a kapuba rúgott. Kissé kezd irritálni, hogy ennek a kis genyónak minden meccsen gólt kell rúgnia nekünk. Mancini még cserélgetett játékosokat, váltott formációt, de a szar pofozgatása ugyebár értelmetlen.

Lejátszottunk három meccset idén a Juve ellen, 0 rúgott gól, 0 kidolgozott helyzet és a nullánál csak egy paraszthajszállal több kapu felé menő lövéssel. Gyalázat.

Lassan ideje belátni, hogy Mancs nagyobbat bukott, mint amire a pesszimistább (realistább?) emberek is számítottak. Összevásároltatott magának egy szakajtónyi játékost, és fél év alatt nem sikerült kezdeni velük az égvilágon semmit. Hat hónap alatt nem tudta megoldani, hogy legalább néha legyen egy-egy felépített támadásunk. Egyetlen egyszer sem támadja soha senki az üres területet. Képtelenek vagyunk kihozni a labdát a saját térfelünkről, ha letámad az ellenfél és nincs semmifajta ötlet a támadásépítésre, ha visszaáll védekezni. És nem, ez nem azért van, mert az össze pályán lévő retardált, az alapprobléma még csak nem is az, hogy nincs kreatív játékos a csapatban. Ugyan rettenetesen kéne, mert egy kreatív ember tudna váratlant húzni, megcsinálni egy cselt vagy Icardi lábára varázsolni a labdát még akkor is, ha a pali csak ácsorog egy helyben. Ugyanakkor az alapprobléma az, hogy nincs kinek kiosztani a kulcspasszt, mert mindenki áll, mint fasz a lakodalomban. Mert senki nem tudja, hogy kinek hova kéne mozogni. Mert nincs kidolgozott játékunk. Ez csak és kizárólag az edző felelőssége, senki másé. A stílus ugyanis felállástól független. Az pedig, hogy felpakol egy raklapnyi verőembert, hogy hátha nem kapunk gólt, majd imádkozik, hogy egy pontrúgás véletlenül fejbe találjon valakit, az lófasz, nem stílus. Innentől kezdve tökéletesen lényegtelen, hogy mi a formáció, mert ugyanazt nem tudjuk 3-5-2-ben, mint 4-3-3-ban, 4-2-3-1-ben vagy 4-4-2-ben.

Érdekes volt Baumstark Tibor sztorija a második félidőben Sturaro góljáról a Bayern ellen. A fiatal olasz azt nyilatkozta a meccs után, hogy Allegri megtervezte, és felrajzolta azt az akciót, ő pedig csak azt csinálta, amit az edzője mondott; gól is lett belőle. Vajon az elmúlt 15 hónapban hányszor tudott volna ilyet nyilatkozni bármelyik játékosunk bármelyik gólról? A kérdés természetesen költői.

Mancini ideje lejárt, ez minden bizonnyal a vezetőségben sem kérdéses már. Szerintem ahhoz a mostaninál is durvább eredmények kellenek, hogy idény közben kirúgják, nem is tartom nagyon valószínűnek. Ha és amennyiben rá esne az FIGC választása mint következő szövetségi kapitány az jó nagy baromság lenne, akkor el lehetne adni, hogy a nagyobb kihívás meg blabla miatt távozik, méltósággal - ami a klub szempontjából jó lenne -, mivel nem festene túl jó képet a leigazolandó játékosaink előtt a folyamatos belső konfliktus.

Holnap újabb meccs, a kupavisszavágó következik a Juventus ellen. Tudnám értékelni, ha rúgnánk gólt és nem lenne megalázó vereség a vége. Illetve azt is, ha a nyáron kivételesen nem baszarintanánk el az edző kiválasztását. Mert mindennek ő az alfája és az omegája, akár tetszik, akár nem.

!!! FRISSÍTÉS!!!

Nagy dózisban kapjuk a Juventust, ami mondjuk sokkal szórakoztatóbb lenne, ha nem mi lennénk állandóan a kuki rossz végén. Jön a kupa elődöntőjének visszavágója, rendkívül kecsegtető 0-3-ról. Melo a kínos vasárnap esti kudarc után kussolást és munkát ígért, meglátjuk, hogy ez a három nap mire volt elegendő. Miranda és Murillo eltiltott, így megcsodálhatjuk Ranocchiát Medelt és JJ-t a védelem tengelyében, talán végre bekerülhet Gnoukouri a középpályára, visszatérhet Brozovic, valamint minden bizonnyal beszedhetjük a "Wanted" plakátokat, mert megvan Icardi, méghozzá a padon. Vagy nem, Mancininél sose lehet tudni.

Várható kezdők:

Inter (4-3-3): Handanovic - Santon, Medel, JJ, Nagatomo - Brozovic, Gnoukouri, Kondogbia - Perisic, Éder, Ljajics

Juventus (4-4-2): Neto - Padoin, Bonucci, Rugani, Alex Sandro - Cuadrado, Sturaro, Hernanes, Asamoah - Morata, Zaza

A meccset a Digisport 2 előben közvetíti, kezdési időpont: 20.45