Hosszú évek után eljutottunk arra a pontra, hogy a Derby della Madonnina színvonala (legalábbis a játékosok minőségét nézve) egyértelműen elkezdett emelkedni - ehhez már csak a csapatoknak kell hozzátenni azt a pluszt, amivel visszajön kicsi a "régiből". Szokásunkhoz híven közös beharangozót rittyentettünk össze a nagy meccs elé.
Hosszabb kihagyás után újra jelentkezik a rovat egy nagyobbacska időszak felölelésével - a tabellára tekintve akár lehetne ez egy eleddig soha nem tapasztalt mértékben pozitív hangvételű poszt is, azonban az unalomig ismételt körülmények miatt sajnos távolról sem ez a helyzet...
Nem igazán tudom eldönteni, várom-e az Inter vasárnap délutáni vendégjátékát a Benevento ellen. Az eredmények (a szörnyű 5. fordulót leszámítva) szépen jönnek eddig, a játék azonban már fordulók óta döcögő, sőt helyenként kilátástalan, ilyet pedig Spalletti csapataitól ritkán látunk. Szenvedős 90 perc is jöhet akár, a kopasz főnöknek azonban volt egy egész hete finomhangolni a taktikát, a Benevento pedig akár ideális ellenfél is lehet a gyakorlásra.
Hiába reménykedtek a pozitívabb beállítottságúak, a mai nap sem arról szólt, hogy az Internazionale hogyan szerez új híveket a labdarúgás nevű sportágnak. Újfent kiütköztek azok a kisebb-nagyobb hibák, amikről az utóbbi hetekben sok szó esett, így Spalletti egy mini válaszút elé érkezett.
Lassú, ötlettelen, pontatlan. Ezek a szavak jutnak eszembe az Inter tegnapi teljesítménye láttán. Na jó, a Crotone elleni vendégjáték után is ez volt a véleményem, de ott még rá lehetett fogni, hogy kivárásra játszottunk a fizikailag sokkal gyengébb ellenféllel szemben, a győzelmet pedig amúgy sem szükséges megmagyarázni. Ezt a tegnapit már valakinek meg kéne.
Százszázalékos mérleggel állni tök jó. Az még jobb, hogy közvetlen riválist is sikerült már verni idegenben. Még ezeknél is fontosabb dolog viszont, hogy mindent, de tényleg mindent a helyén kell kezelni. Ahogy azt mostanában a legtöbben (nagyon helyesen) szajkózzák.
