Akarom mondani: tőlem aztán minden meccsen játszhatunk így, ha a vége három pont. Viccet félretéve: ne szépítsük, akkorát mákoltunk tegnap, hogy azóta se hiszem el. A szerencsén kívül az égvilágon semmi működött, egyénileg szinte mindenki a borzalmas és gyenge között teljesített, ebből kifolyólag csapatként se funkcionáltunk sehogy, és még Spalletti meccselése is hagyott maga után kívánni valót.

Az előző héthez képest a kopasz semmit nem változtatott a kezdőn (lehet ez az összeállítás 2-0-ra kalibrálva), én ennek összességében örültem, bár Vecinót valahol sajnáltam, két jó meccs és egy gól padozást ért neki.

Az első félidőben lassan csordogált a meccs, sokáig helyzet nélkül. Ez leginkább nekünk volt köszönhető, a Crotone okosan visszaállva lezárta a területeket, nálunk meg mintha Mancini tartott volna taktikai értekezletet a támadás építésről: legyen nálunk a labda, aztán majd lesz valami. Hát, nem lett. Egyetlen egyszer sikerült ziccert kialakítani, Borja Valero szerzett parádésan labdát, majd három húzásból Joao Mario találta magát egy az egyben a kapussal, de neki nem ez az erőssége, picivel mellé gurított. Ezt leszámítva mindenki ráérősen ácsorgott a pályán és várta a csodát, nem csak elöl, hátul is. Az első félidőben inkább szerencsénk volt, hogy Miranda és Skriniar 1-1 hajmeresztő hibája után nem tudott helyzetet kialakítani/nem lőtt gólt a Crotone.

Valószínűleg Milánóban maradt Spalletti hajszárítója, mert a második félidőben majdnem minden ott folytatódott, ahol az elsőben abbamaradt. Azért csak majdnem, mert a Crotone vérszagot érezve lett egyre veszélyesebb, míg a mi oldalunkról továbbra is úgy játszogattunk a pályán, mint akik telibe szarják, hogy hány ponttal távozunk délről. Hogy végül nem lett 0, az nagyon nagyban volt köszönhető Handanovicnak, akinek elő kellett vennie a világklasszist, hogy a rossz helyezkedés és a szerencsétlenkedés ne eredményezzen gólt. Végül teljesen váratlanul, egy szöglet utáni Skriniar-lövés utat talált a hálóba, majd a fellazult védelem ellen még Perisicnek is volt egy szava a legvégén, így nevetve utazhattak haza a fiúk.

Arra mindenesetre rávilágított ez a meccs, hogy hiába néz ki jól a 4/4 meg a 10-1-es gólkülönbség, rengeteg munka lesz még ezzel a csapattal. Ahogy szokott lenni, a betömörülő védelmek feltöréséhez idő kell, míg kialakul a csapat stabil alapjátéka. Hogy Spalletti meccselésére is kitérjek: számomra nem volt teljesen világos, hogy miért maradhatott Joao Mario pályán. Ő akkor tud hasznos lenni, ha vagy van előtte (ebből kifolyólag a szélsők előtt is) terület és/vagy ha vannak üres területre mozgások a támadók részéről. Tegnap egyik sem volt, és mivel ő távolról annyira veszélyes, mint én, ezért le kellett volna őt kapni és feltolni akár Édert, akár Brozovicot, mindkettő veszélyesebb lett volna. Persze nem elképzelhetetlen, hogy D'Ambrosionál már jóval korábban rezgett a léc és nem véletlenül váltott azonnal 3 védőre Luciano a gól után, de legközelebb egyáltalán nem biztos, hogy összemákolunk egy gólt a semmiből, úgy meg pláne nem, ha nem teszünk érte semmit.

Jobb ezt a meccset elfelejtetni, a hendisek örülhetnek a nyereménynek (ha nem vitte el más), kedden pedig irány Bologna, ahol a négyes győzelmi szériánkat nem csak lehet, hanem kell is ötre növelni.

Videón a győzelem:

Pontozás:

Handanovic: Ő világklasszis, hála a magasságosnak. 8.5

D'Ambrosio: Semmilyen meccse volt, hátul hatalmas gond nem volt vele, elöl viszont semmi veszélyt nem jelentett. 5.5

Skriniar: Volt egy hajmeresztő hibája az első félidőben, amikor eladta a labdát a 16-osunk előtt, de győztes gólt szerezett, plusz anélkül is még ő volt a legjobb a védelemből. 6.5

Miranda: Elképesztően homály volt, bizonytalanságok, rossz helyezkedések jellemezték a játékát. Handának jön egy hatos pakk sörrel. 4,5

Dalbert: Alátámasztotta, amit mondtak róla: van hova javulnia védekezésben. Van benne potenciál, elöl még így is volt néhány szép csele és megindulása, de hátul többször igencsak lemaradva figyelte, hogy akciózgat a Crotone. 5

Gagliardini: Elképesztően hullámzó, egy jó meccsére ez már a második igen gyenge produkció volt. Pontatlan passzok, de koncentráció, támadásba semmi az égvilágon. Vele személy szerint is sok munka lesz még. 5

Borja Valero: Ő hozták a legnehezebb helyzetbe a társak azzal, hogy csak baszták a rezet. Ha senki nem mozdul semerre, akkor limitálják a lehetőségeit. Szerzett labdákat, próbálkozott, de ő sem ezzel a teljesítménnyel kerül vissza a válogatottba. 6

Candreva: Meg nem mondtam volna, hogy pályán van. Ő a másik akinek nagyon meg tudják keseríteni az életét a társak. Mivel jobb lábasként a jobb oldalon játszik, eleve meg van kicsit lőve, hiába fut fel D'Ambrosio segíteni, a védelem pontosan tudja, hogy a két olasztól mi következhet: vagy beadás, vagy beadás. Ettől függetlenül benne pislákolt azért valami, csak kijönnie nem sikerült. 5

Joao Mario: A harmadik jelentkező, akinek behatárolták a játékát a társak, bár ez nem ennyire fekete vagy fehér. Sajna nem klasszikus tízes, kulcspasszokban nem lesz rossz, ha kialakul a csapat alapjátéka, viszont távolról - és közelről is sajnos - teljesen impotens. Nem kellett volna végig pályán lennie. 4,5

Perisic: Ő is gyenge volt, semmit nem tudott kezdeni a bal oldalon, de a formája nem rossz, ha a gólokat és gólpasszokat nézzük. Előbbi húzza picit felfele a pontszámát. 6

Icardi: Eltűnt a védők között, használhatatlan volt ő is. Néha visszajött a középpályára, hogy labdát kapjon. Olyan ritkán látta, hogy lehet, hogy be is kellett mutatkoznia. Jutott azért neki egy kulcspassz, kár, hogy Mario kihagyta még az első félidőben. 5

Nagatomo és Rano: ahogy írtuk is facebookra, beálltak és gólokat szereztünk. Nincs kérdés. 10

Vecino: Ő még nem akkora legenda, mint az előző kettő, úgyhogy nem kap pontot. -

Spalletti: Nem sikerült a formát időzítenie, nem nyúlt bele a meccsbe, kivéve az első gól utána. Lesz ennél jobb is, Luciano, ne keseredj el! 5.5