Mostanában sajnos elfoglalt voltam, így nem mindig tudtam követni kedvenceink fejlődését. Biztos voltam benne, hogy Roberto mesteredző keze munkája ezen idő alatt nyomokat hagyott a csapaton, ezért roppant izgatottan ültem le a televízió elé.

És csodát láttam. Az időutazás létezik. Vagy megállt az idő. Alapvetően mindkettő csodaszámba megy! Hiszen semmi nem változott, ott volt a csapatban a védekezésben gyenge, támadásban halovány, csupán távol-keleti mezeladásban jól teljesítő Yuto. A juve elleni bajnokin gólpasszt adó Danilo, amire még visszatérünk. Ám ne csak rosszat írjak, a csapat másik vége egészen jól festett, a két és fél ICS (LjajICS, PerisICS, ICSardi) kiegészülve Ederrel azt mutatta, talán nem a 0-0-ra megyünk rá.

Aztán Calvarese a sípjába fújt, és lesérült Icardi. Óriási! A variálás nagymestere már a tizedik percben cserére kényszerült, jött Kondogbia. Ami ezután következett, az maga a gyötrelem. Ne haragudjatok drága olvasók, de ezt most nem részletezném. Aki látta, abban nem tépném fel a sebeket, aki lemaradt róla, áldja a szerencséjét! Egyedül a szünet előtti utolsó öt perc az, amit jó volt látni, csak sajnos jött az a fránya félidő. 

Csodálkoztam volna, ha a második játékrészre egy teljesen más Inter jött volna ki. Már megint hoppon maradtam, csodák nincsenek, továbbra is ment a brusztolás, peregtek a percek. Teszem hozzá, a Bologna játéka sem volt szemkápráztató. Ők sorozatban három gól nélküli döntetlennel a zsebükben utaztak Milánóba, és a negyedikre hajtottak, tehát nem nagyon pacsiztak le a támadóik Handával, mert még a közelében sem jártak. Vártuk a csodát, hogy talán egy támadás majd góllal végződik. Végül egy szöglet után Perisic fejelt gólt, de mindent elmond, hogy Mesbah "átadása" után. Még az első találat után szétfröcskölt pezsgőt takarítottuk, mikor D'Ambrosio ugyancsak szögletből lőtte a másodikat. (Bevallom, a gólöröménél kinyílt a bicska a zsebemben ettől a vállsöprögetéstől. Alázat barátom, emlékezz Torinóra, mert mi még emlékszünk, és sokáig fogunk!)

Csoda lett volna, ha a kispadon ülő jólfésült mesterünk nem nyúl bele a meccsbe, de megtette. Kondogbia és a becserélt Murillo tragikus megmozdulása után Brienza közelebb hozta a Bolognát, de végül kihúztuk, miénk lett a három pont. 

Ami csodaszép teljesítmény, hiszen Donadoni nagyon jól összerakta ezt a csapatot, masszív alakulat a Bologna, nem könnyű őket két vállra fektetni. Ugyanakkor nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy ez a meccs már megint a nézhetetlen kategóriát súrolta. Egy olyan csapatot vertünk meg - két pontrúgásból szerzett találattal -, amely kilencven perc alatt egy kapura tartó lövést hozott össze. Annak is gól lett a vége.

Értékelés:

Handanovic: Szegény. 

Védelem: Tulajdonképpen sok dolguk nem volt, jól működtek amikor kellett, majd Mancini behozta Murillot....

Középpálya: Medel az Medel, azt a keveset amit tud, konstans hozza. Kondogbia és Brozovic pedig egy jó megmozdulás után csinál valami égbekiáltó hülyeséget. 

Támadók: Szégyen, hogy egyedül Ljajics az, aki képes valami meglepőt húzni, egy cselt megcsinálni. Néha tán még Perisic, aki most egyértelműen a legjobb volt. Eder szerintem szezon végéig leragad a tucatnál. Palacio készülhet, Icardi sérülése és Jovetic üveglába miatt most növelheti a játékperceit.

Mancini: Mintha ezt a sálat már láttam volna rajta.

Jut eszembe! Sajnos csabinter kolléga megint nem találta el a kezdőt, ez nem is csoda.

Ui: Mivel szombaton a mi meccsünk előtt volt szerencsém megtekinteni egy magyar első osztályú labdarúgó mérkőzést is, engedjétek meg, hogy némileg összevessem a kettőt.

Első félidő:
NB I: Csak azért sikerült ébren maradnom, mert a hűvös idő miatt néha topogtam a lábammal, valamint beszédbe elegyedtem a mellettem ülőkkel.

Seria A: Csak azért maradtam ébren, mert.... fogalmam sincs mi tartott ébren. Meleg volt, nem kellett topognom, ráadásul egyedül is néztem a meccset, tehát beszélgetni sem volt lehetőségem. De biztosan nem a parádés támadásvezetéseink verték ki az álmot a szememből. Biztos a kötelességtudat, hogy írnom kell nektek erről a kilencven percről. 

Második félidő: 

NB I: Ugyanaz mint az első félidő, majd egy buta hiba után húsz perccel a vége előtt vezetést szerez a hazai csapat, végül magabiztosan nyer.

Seria A: Ugyanaz mint az első félidő, majd egy kis szerencsével húsz perccel a vége előtt vezetést szerez a hazai csapat, végül... Nyert.