Nerazzurri

A hónap momentumai - november

2016. december 06. 11:56 - Rolkó_

ahmveg2.jpgÍgy, ebben a formában utoljára láthatjátok ezt a rovatot, legközelebb már megújult köntösben érkezünk havi értékelővel. A csapat nem igazán tett róla, hogy ünnepi hangulatban búcsúztassunk, de ezen már természetesen meg sem lepődünk...

 

 

1.: A hónap legjobb védője/kapusa - Walter Zenga-díj

Nem tudom, gondolta -e volna bárki a világegyetemben, hogy ennek az elismerésnek bármikor is Danilo D'Ambrosio lesz a tulajdonosa. Most ez a helyzet, legyen bármennyire is furcsa, és ez bizony a hátsó régió jókora kritikája. Egyébként a jóképű olasz szélsőhátvédnek sokat igazán nem kellett tennie ezért, csupán megmutatta, hogyan kellene futballoznia mindig ezen a poszton - egy tisztességes, harmadik-negyedik számú embernek.

Szavazatot kapott még: Handanovic szokásosan, valamint komoly jelöltek hiányában a középső védő poszton sajnos csak igen csekély időt eltöltő Medel.

 

2.: A hónap legjobb középpályása - Sandro Mazzola-díj

Véglegesen kijelenthetjük, hogy Marcelo Brozovic megbánta bűneit, és újra kezd abban a formában futballozni, amiért páran megkedveltük nagyjából egy évvel ezelőtt. Kihagyhatatlan lett a középpályáról, és bár védekezésben és taktikusságban nagyon sokat kellene még előrelépnie, a támadásoknak nagyon fontos szereplője, szinte minden alkalommal átfolyik a labda a lábán, és a legritkább esetben operál alibipasszokkal. Utóbbi miatt ugye nála a hiba is komolyan játszik, de gólerős futballjával ezt ellensúlyozza, és biztos vagyok benne, hogy a találatai mellé lassacskán az asszisztokat is oda fogja tenni.

 

3.: A hónap legjobb támadója - Nyers István-díj

Jó ideje kibérli már magának ezt a kategóriát Mauro Icardi. Most annyival másabb a helyzet, hogy legalább volt egy kis konkurenciája, de összességében nem férhetett kétség ahhoz, hogy támadóként ő látta el legjobban a feladatát - botrányos Derby ide vagy oda. A kanadai táblázaton mindkét kategóriában hozzátett az addig meglévőkhöz, és általában ezek fontos momentumok is voltak a meccsek végkimenetelének szempontjából. Ha valakin, hát rajta valóban nem lehet számon kérni sem a szánalmas EL-kiesést, sem a táblán elfoglalt, hasonló jelzővel illethető helyezést.

Szavazatot kapott még: a vételárát törleszteni próbáló Candreva.

 

brozovic-icardi.jpg

 

4.: A hónap csalódása - Ricardo Quaresma-díj

Nagy verseny volt, de mivel mostanság töménytelen mennyiségben nyeljük be a gólokat, így egy védő, történetesen Miranda lett a befutó. Úgy látszik, őt is megviseli, hogy kikkel és hogyan kell játszani, a brazil válogatott csapatkapitányaként látott produkcióit csak nyomokban tudja felidézni mostanság - ellenben előszeretettel halmoz hibát hibára. Biztosan hatással van rá, hogy minden egyes tétmeccsen pályára kell lépnie, de ettől többet várunk, főleg, hogy jövő nyáron egy majd' 33 éves védőhöz képest nem kis összeget kell kipengetni érte.

Szavazatot kapott még: a csereként duplanulla hasznosságot mutató Jovetics, az érezhetően visszaeső Handanovic, Banega,  akivel fene tudja, mi van és a tovább zuhanó Kondogbia.

 

5.: A hónap legkellemesebb meglepetése - Giuseppe Bergomi-díj

Antonio Candreva komoly életjeleket mutat mostanság, és ez igen biztató a közeljövőre nézve. Stefano Pioli apró módosítást végzett a posztján, így befelé sokkal szabadabban mozoghat - ez eddig a legjobban a Milan ellen jött ki természetesen. A legidegesítőbb szokásával bármennyire szeretnénk, úgysem fog felhagyni, továbbra is rendületlenül fogja keresni Icardi vagy Perisic fejét a labdákkal, hogy aztán általában az első védőben haljon el beadási kísérlete.

Szavazatot kapott még: Brozovic és Perisic, mindketten komolyabb hullámvölgyből lábaltak ki.

 

6.: A hónap legszebb gólja - Álvaro Recoba-díj

Egy Derby-gól mindig kedves, és akkor pláne katartikus élményt okoz, ha Candreváéhoz hasonlóan szépre sikeredik. A milanosok naivan reklamáltak, ahelyett hogy figyeltek volna az olasz mozsárágyúra, amely a szezon folyamán másodjára dörrent el. Sok ilyet szeretnénk még, Antonio!

 

7.: A hónap legnevetségesebb momentuma - Vratislav Gresko-díj

Amikor Nagatomo a Soton ellen a saját kapunkba küldte a labdát, valószínűleg nem voltam egyedül az "ez a hajó elment" érzéssel - e balfaszkodás azt mutatta, hogy a sors nem szán nekünk idén (sem) semmi pozitívat nemzetközi porondon. A mozdulatsorban minden benne volt, amiért a japánt régen a pokolra kívánjuk: sok ideje volt reagálni, és nem volt annyira nehéz labda, hogy okvetlenül ilyen suta idióta módjára érjen bele. Még egyszer: köszönjük, Juto!

 

8.: A hónap legszebb védése - Júlio César-díj

Handanovic Angliában parádézott párszor, amíg csak tudta, versenyben tartotta a csapatot, aztán egy ponton sajnos már ő is kevés volt. Hiába védte Tadics bünetőjét, Ward-Prowse távoli lövését és Van Dijk közeli fejesét is, az ismert okok miatt pontot nem ért ez a bravúrsorozat a kilencven perc végén.

Szavazatot kapott még: honfitársát, Ilicicet is szomorította Handa. (1:35-1:39)

 

9.: A hónap legszebb csele/egyéni megmozdulása - Ronaldo-díj

Ha valakitől, hát Mauro Icarditól nem nagyon számítunk cselsorozatra, Fiorentina ellen viszont valami olyasmit csinált, amit a díj névadójától láthattunk fénykorában. Kár, hogy nem ez a jellemző rá, rengeteg plusz opciót jelenthetne a támadó harmadban egy labda birtokában is önbizalommal teli Icardi.

 

10.: A hónap legostobább döntése - Gian Piero Gasperini-díj

Nehéz volt ezzel kapcsolatban értelmeset írni, ugyanis a novembert két Inter-szűz tréner csinálta végig a padon, így az esetleges rosszabb döntések nem eshettek olyan megítélés alá, mintha már egy több hónapja (értitek, haha) itt edzősködő valaki hozta volna őket. Mindenesetre az bizonyos, hogy Kondogbia és Ranocchia újabb esélyei megérnek egy misét. Talán meg akarják mutatni őket az esetleges kérőknek? Ha így is volt, az árukat biztosan nem srófolták feljebb... Még a franciával és helyével kapcsolatban: bár Banega érezhetően nem az igazi, azért a Derbyn kapott nulla perce is minimum kérdéseket vetett fel, hétközi válogatott meccsek ide vagy oda. Létfontosságú lenne, hogy igazán formába jöjjön.

 

11.: A hónap legszimpatikusabb döntése - José Mourinho-díj

Annyit láthatjuk mostanság bénázni a védőket, hogy üdítően hatott végre újra ott látni Medelt - sajnos a küldetés nagyon gyorsan véget ért számára, pedig igen biztató volt az a pár perc, amit ott töltött. Egyébként a Derbyn látott hozzáállás a letámadással szintén a pozitív tartományban tanyázik, fájó, hogy végül konkrét eredményt nem hozott a bunkerező Milan ellenében. 
Szintén üdvözöljük Samuel újbóli interes szerepvállalását, remélhetőleg konkrét eredményt is hoz majd a dolog, és nem csak átutazóban lesz Sztankovicshoz vagy Córdobához hasonlóan. 

 

 

Ezennel tehát véget ért egy Viridis által kezdett, és általam folytatott, majd befejezett "korszak", januárban már másképp (remélhetőleg szórakoztatóbb, pörgősebb formában) olvashattok havi visszatekintőt!