A foci Eb nagyüzem mellett a Nerazzurri Blog nagyüzem is tart, nem pihenünk, hanem a védők után értékeljük a középpályások elmúlt szezonban nyújtott teljesítményét is.

Ha az NFL-ben úgy tartják, nagy nagyjából line of scrimmage-en dőlnek el a play-ek, vagyis gyakorlatilag a mérkőzés, akkor a tényleg lábbal játszott fociban ezt a középpályáról mondhatjuk el. Amelyik csapat képes uralma alá vonni a pálya középső részét és rákényszerít akaratát az ellenfélre, az sokkal jobb eséllyel nyerheti meg a meccset. Az elmúlt idényben ez csak mérsékelten sikerült, hiszen a labdabirtoklásunk ugyan megvolt, de az nem hatékonyság mutatója, önmagában csak érdekesség. A játékosoknál majd megnézzük konkrétan is, de összességében az elmondható, hogy kevés támogatás érkezett a támadóknak a középpályáról kulcspasszok formájában - ez az egyik oka a kevés lőtt gólnak - cserébe viszont legalább a védekező részét erőből megoldották. Mint majd a statisztikákból is kiderül, Mancini szépen lehatárolta mindenkinek a feladatkörét, senki nem csinált mást, mint amit tud. Mínusz természetesen Kondogbia. Na, de nézzük akkor a játékosokat egyesével.

Marcelo Brozovic

Talán kijelenthetem, hogy Epic Brozo vitán felül a legjobb középpályásunk volt az idényben. Persze voltak gyengébb periódusai, de ezt azért betudhatjuk annak, hogy egyrészt 23 éves, egy félszezonnyi Serie A rutinnal kezdte meg a szeptembert, előtte a horvát első osztályban tolta, ami meg "talán" nincs benne a "topligára felkészítő bajnokságok" első három helyezettje között. Hullámzó még a teljesítménye, de hatalmas potenciál van benne, ahogy a podcastben Bigliával hasonlítottam össze, most is tartom, hogy még nem jobb, de simán lehet jobb nála 2-3 év múlva. Meccsenként 1,6 kulcspasszt osztott ki, amin lehet azért még javítani, de így is ő volt az egyetlen a középpálya közepén, aki képes volt erre, valamit a meccsenként 1,5 sikeres cselen lehet még dolgozni, feljebb tornászni. Nem mindig középen volt, főleg az idény vége fele kikerült a szélre, ami nem az ő posztja, de azért vállalhatót nyújtott. Ha meg tudjuk tartani (itt jön be sajnos az FFP a képbe) egy új szerződéssel, akkor hatalmas értéket láncolhatnánk évekre magunkhoz.4 góllal és 5 gólpasszal zárt. 7

Geoffrey Kondogbia

Kondo teljesítményét a legnehezebb értékelni. Na nem azért, mert hol így, hol úgy játszott volna, ha Brozo a legjobb, akkor bizony ő árához és képességeihez mérten a leggyengébb, nagyjából ez is vitán felül áll. Hogy megint a podcastre utaljak vissza, az ő teljesítményét azért erősen relativizálja, hogy Mancini vagy nem tudta előre, hogy milyen típusú játékos vagy csak simán nem tudott vele mit kezdeni. Roli mondta a podcastben, hogy nem illik a Serie A-ba, amivel nehéz vitatkozni, de az teljes egészében Mancini sara, hogy egy kiemelkedő képességű box-to-box középpályásból lesilányította egy sima VKP-vá, ami miatt az önbizalma erősen a nullához konvergált az idény második felében. A meccsenként sikeres tackle-ök száma 2,7, ami rendben van, és övé a legtöbb csel is, szám szerint 2. Ha nem lenne ennyire visszafogva, ez lehetne a legnagyobb erőssége, nagyszerű érzékkel csinálja meg a cseleket, alkalmas lenne kulcspasszok kiosztására is, legalábbis a meccsenkénti 0,6-nál mindenképpen többre. Ő lehet az egyik, ha nem a legnagyobb vesztes Mancs maradásának, hiszen ha eddig nem tudta használni, akkor nem látom, hogy miért változna ez jövőre. Így pedig jó úton haladhat a nem túl hízelgő " 30 milliós bukta" cím felé. 1 gólt szerzett, gólpassza nem volt. 5,5

Gary Medel

A Pitbullnak pitbullos idénye volt. Amit Medeltől el lehet várni, hogy harcoljon, csípjen, rúgjon, harapjon, valamit szereljen és mentsen orrba-szájba, azt meg is tette. Sőt, még többet is, hiszen nagyszerű győztes bombát ragasztott az ősszel a Farkasok kapujába, valamint nem kevésbé menő gólpasszal járult hozzá a Napoli lesimázáshoz hazai pályán. A mentalitását imádom, csak rettenetesen egydimenziós szegény. Éppen ezért nem tudom azt mondani, hogy feltétlen maradjon. Ha belegondolunk, hogy pont az volt a két legjobb meccsünk (vagy mondjuk a TOP 5-ből kettő), amikor ő ilyen megmozdulásokra volt képes, akkor fel lehet fedezni azt az összefüggést, hogy az előrelépésünk záloga (többek között) az, hogy a középpályán olyan komplett játékosok legyenek, akik erre folyamatosan, egész idényen át képesek. Ahogy említettem, 1 góllal és 1 gólpasszal zárt. 6,5

Felipe Melo

Rettenetesen ellentmondásos arc. A hozzáállásra nála sem lehet panasz abból a szempontból, hogy hajtott, mint egy állat, csak nála mindig benne van a pakliban a nagyobb meccseken vagy kedvezőtlen eredménynél, hogy túltolja a harcosságot és elkapja az ideg, ami piros lapban manifesztálódik. A két piros a hat sárga mellet persze nem sok, de akkor is az az érzése az embernek egy-egy becsúszásnál, hogy 50-50 a labda és a törött láb. Ő is abban volt jó, amiben Medel, vagyis a szerelések, labdaszerzések és tisztázások, ez is volt a feladatuk. Ragaszkodni különösebben hozzá sem kell, remélhetőleg tudunk nála jobb játékost keríteni. 1 gól és 1 gólpassz a mérlege, mint Medelnek. 6

Assane Gnoukouri

2015 tavaszának felfedezettje egy rosszul sikerült 50 percnek hála, többet nem került pályára. Pedig a srácban mocorog a tehetség, természetesen az sem segítette, hogy nem volt európai kupa, valamint (szerencsére) a sérülések is elkerülték a középpályásainkat, Guarín téli eladása miatt is tulajdonképpen védhető, hogy miért nem került januárban kölcsönbe. De akkor is, egy teljes idény kimaradt a fejlődéséből, ami kurvára fog hiányozni, avagy "hogyan tékozoljunk el a tehetségeinket" nevű, egészen bő listát növelheti tovább. -

Freddy Guarín

Nem szép tőlem, de én a 2011-től tartó rettenetes időszakot Ranocchiával, Nagatomoval és Guarín azonosítom nagyjából, így akkor könnyebbülök meg igazán, ha már egyik arc sem itt fogja rúgni a labdát. Ranocchia mellett Guarín is távozott, úgyhogy két pipát kitehetünk. Guarín az a játékos, aki ha itt van és nincs kiemelkedő meccse, akkor baromi irritáló, viszont miután elment és a csapat nélküle kínlódott kegyetlenül, kreativitás nélkül, egyből eszünkbe juthatott, hogy most kéne. Pedig nem, és továbbra sem a képességei alapján, de nem írom ötvenmilliomodjára is ugyanazt. Sok sikert neki Kínában, tőlünk egy félidény alatt 1 góllal és 1 gólpasszal búcsúzott, úgy néz ki, ez volt a sláger idény a középpályásaink között. 5,5

Hernanes

Két meccsre beállt nem sok vizet zavarni, majd elment rabruhásékhoz bajnokságot nyerni. Én tartom, hogy nem volt jó ötlet az eladása, de szerencsére nem mondhatjuk, hogy nagyon ráfáztunk volna. -