...csak sajnos ez eredményben két meccse nem akar tükröződni. Minden benne volt a torinói vendégjátékban, ami miatt egy ideje lúzernek lehet nevezni az Intert.

Spalletti gondolt egy nagyot, és (még mindig a sérülésének következményeire gondolván) a padra ültette Rafinhát - akkor még nem gondolta, hogy a legnagyobb baklövést sikerült ezzel elkövetnie, pedig mi megmondtuk volna. A kezdő többi része nem változott, muszáj is a top 11-et (ez esetben 10-et) játszatni, lévén nincs mire tartalékolni.

Nem is ijedt nyuszi módjára ment neki a csapat a Bikáknak, hanem úgy, ahogy kell: a kezdéssel próbáltak meglepetést okozni Ljajicsék, de pontatlan volt minden próbálkozásuk, és annak rendje, módja szerint fokozatosan vette kezébe az irányítást a(z ismét) Brozovic vezette Inter. A legnagyobb baj, hogy mindez lüktető játékban, helyzetekben, lehetőségekben, sikertelen szögletekben és egy felső lécben manifesztálódott csupán, konkrét eredménnyel senki sem járt, és olyankor... Sajnos mindig ott lebeg Damoklész kardja, pláne ha egy "flowban" lévő ellenfél rohamozhat a túloldalon, így sikerült is ráfázni az erőteljes támadójátékra egy balszerencsés szituáció (Perisic mentés gyanánt tökéletesen ugratta ki De Silvestrit) után. Ebből persze nem következett egyenesen az esetleges vereség, de az az előtti 120+ perc keserű tapasztalatai bizony éreztették hatásukat, és láthatóan abszolút meg is zavarodtak a pályán lévő, fehér mezben futballozó urak.

Ez sajnos a második játékrész elején is "kitartott", ott könnyen duzzadhatott volna két gólosra a hátrány, szerencsére Handanovic hihetetlen bravúrja és Ljajics önzősége/pontatlansága megadta az esélyt, hogy legalább az egyenlítésre nyíljon alkalom a másik oldalon. Volt is néhány, szó se róla, de Candreva kényszerű cseréje igencsak kinyírta a támadójátékot, és ezt Rafinha jelenléte csak részben tudta ellensúlyozni. Perisic ismét botrányos volt, amit csak lehetett, elcseszett, így pedig Borja lehozatala után is maradt az "emberhátrány". Rafi részéről jött egy kapufa (mi más), újabb szögletek, átlövésecskék, egy ziccerben rosszul átvett labda (Ivan...), illetve sok-sok, céltalan, N'Koulou, Burdisso és Moretti közé beívelt labda - így pedig maradt az 1:0.

Ahogy a szerdait, összességében a mai 90 percet is megnyerte az Inter a játék képe alapján, csakhogy (vigyázat, közhely következik!) a foci nem pontozásos sportág, és a világon semmit nem adnak azért, ha az egyik együttes többet lő kapura, jobban játszik, vagy ilyesmi. Nem, kérem, ez kőkemény világ, és sikerült egy óriásit belehibázni ismét, részint annak köszönhetően, hogy fejben egyszerűen nem tűnik elég erősnek az Internazionale - szerencsére ebben a többi rivális sincs érezhetően előrébb. Ugyanott tartok, mint amit a Napoli elleni döntetlen után írtam: egy bizonyos szituációban ezt az eredményt hellyel-közzel le lehetne nyelni, de ez közel sem az a helyzet. A "must win" hozzáállás ettől persze picit sem változott, de minden egyes elvesztett pont egyre nehezebb helyzetbe sodorja az Intert - így pedig hiába látjuk azt most már fordulók óta, hogy lett a semmiből egy működő, értelmes focija Brozovicéknak.

Összefoglaló:

Pontozás: 

Handanovic - Láthattunk tőle egy trademark Handa-bravúrt, ott alighanem már akkor lezárult volna minden, ha nem teszi a dolgát - vagy még annál is többet. (7)

D'Ambrosio - Tipikusan az a meccs volt, ahol kijött, mennyire szüksége lenne a csapatnak egy bal lábas, támadásban is használható balhátvédre. A gólnál való elalvása csak egy nemkívánatos "extra" volt emellett. (5)

Miranda - Óriásit küzdött Belottival, amit csak lehetett, kihozott a dologból, de abszolút nem volt könnyű helyzetben. (6)

Skriniar - Hibátlan napot tudott le ismét, vele még a Toro-csapatkapitány sem tudott mit kezdeni, a Ljajics-találatnál is majdnem sikerült elérnie a labdát, lehetetlen helyzetből. Rajta semmi nem múlt. (7)

Cancelo - Azok a bizonyos kulcspasszok újra megvoltak, de most kevésbé volt hatékony, mint azt mostanság megszokhattuk, Ljajics pedig az oldalán kétszer is helyzetbe került, abból egyik alkalommal tudjuk, mi lett a vége. (5,5)

Brozovic - 5 szerelés, 2 megelőzés, 2 kulcspassz, majd' 90%-os passzhatékonyság: ismét a középpálya vezére és motorja, egyben a csapat legjobbja volt a megújult horvát, óriási érvágás, hogy a (kényszerű) sárga lapja miatt nem léphet pályára Bergamoban. (7)

Gagliardini - Tőle is azt kapjuk, amit most már egyértelműen elvárunk - kissé minimalista, de nélkülözhetetlennek tűnik a jelenléte Brozo mellett és a támadó középpályások mögött. (6)

Perisic - Ezt a három pontot is elintézhette volna az Inter részére, de semmi nem jött össze neki, és folyamatosan rossz megoldásokat választott. Pontosan ugyanott tart, mint a genovai látogatás előtt... (4,5)

Borja Valero - Tökéletesen prezentálta, mi a különbség közte és Rafinha közt: az idős spanyol nulla lendülete óriási hendikep, az tök jó, hogy jól kezeli a labdát, de ebből szinte semmit nem profitálnak a társai. Amíg fent volt, a pálya közepéről, vagyis tőle konkrétan nulla veszélyes szituáció lett kialakítva. (4,5) 

Candreva - Ha azt írom, el van átkozva, talán nem is fejezem ki eléggé, ami vele történik. Ma is volt három tök jó lövése, de egyik sem volt elég jó, így megint szomorúan kulloghatott le a cserénél, ami láthatóan sérülés miatt történt. (6)

Icardi - Az első félidőben teljesen rendben volt, helyzeteket teremtett, jó lövése is akadt, fordulás után azonban teljesen eltűnt, csupán egy tizenhatos körül kiharcolt, de be nem fújt szabadrúgásig jutott. Mentségére szóljon, hogy folyamatosan figyelt rá kettő a Torino három belső védőjéből - ilyenkor kellene a többieknek előlépni, és megmutatni, hogy nem csak belőle áll a csapat. (5,5)

Rafinha - Jó és rossz megmozdulásai is akadtak, de nem csoda, ha picit megzavarodott, némiképp indokolatlanul lett padra száműzve. Mindenesetre összehasonlíthatatlanul hatékonyabban támad a csapat középen, amikor ő a pályán tartózkodik. (6)

Karamoh - Megpezsdült a széljáték a bejövetelével, de így egyszerűen nem lehet integrálni a csapatba, ha helyette eldőlt meccseken is a jövő nélküli embereket játszatja a mester. Megfordítva: sokkal több játéklehetőséget érdemelne, és akkor talán még többet tudna hozzátenni, mint amit ma láthattunk. (6) 

Ranocchia - Ha 12 éves lennék, ide valószínűleg egy ikszdét írnék. Értitek. (-)

Spalletti - Elrontotta, több szempontból is. Az első és legfontosabb Borja Valero kezdőbe jelölése volt a januári brazil érkező kárára. Túl lett ez gondolva, Rafi eleve minden meccsen le van kapva a pályáról, nem hiszem, hogy megterhelő lett volna számára 8 nap alatt harmadjára is kezdeni - Spal viszont úgy gondolta, ahogy, ezzel pedig elég komoly támadópotenciált sikerült kiirtania csapatából. A meccselése inkább tűzoltás volt ezáltal, viszont a balszerencsével és az elpuskázott lehetőséggel ő a vonal mellől továbbra sem tud mit kezdeni. (5)