Nerazzurri

"A kötelező mindig a legnehezebb"

2017. szeptember 10. 18:29 - Rolkó_

icardi_inter_spal.jpgMindenki, aki csak megszólalt vagy írt a vasárnap déli fellépéssel kapcsolatban, hangsúlyozta, hogy cseppet sem lesz könnyű az Inter dolga, "trükkös" kilencven perc vár a csapatra. Ilyen téren nem is csalódtunk, szerencsére végül  az eredményben sem, melós kis győzelemnek örülhettünk az újabb VAR-ozással gazdagított délutánon.

 

A sokak által jelenleg legjobbnak vélt kezdő futott ki a gyepre az előzetes híreknek megfelelően, vagyis például Dalbert várakozásainkkal szinkronban már ettől a fordulótól végleg a múlt homályába lökhette a rossz japán emlékeket - és számunkra talán ez az egyik legfontosabb dolog a csapat jelenét tekintve. A többi poszton persze igazán nem ért minket meglepetés: Vecino padozása várható volt Dél-Amerikában játszott meccsei miatt, míg azt jól tudjuk, hogy Icardi úgysem lesz padra ültetve (nem is lett volna rá elég indok az, ami az uruguayinál).

Tetszetősen indult az egész Inter-szempontból, amit ilyen esetben elvárhatunk, hozták a kedvenceink, viszont sajnos a vendégek is. Semplici edző fiai jól felkészített, kulturált és igencsak biztosan védekező csapat benyomását keltették, akik abszolút nem fostak be komoly nyomástól sem - nem véletlen, hogy igazi helyzetet nem, csupán egy-két említésre méltó lehetőséget sikerült kialakítani. Aztán persze a félidő felénél jött egy szép Borja-Perisic-Joao Mário-Icardi kombináció (érdemes egyébként megnézni a horvát helyezkedését és visszagondolni Spalletti hét közben ejtett szavaira), majd egy jó három-négy(?) percnyi VAR, végén a jogos és értékesített tizenegyessel. Nem igazán változott az egész játék képe ettől, persze igazából nem is várhattuk, hogy nagyon kinyílik az újonc, akik egyébként jól is gondolkodtak, Paloschi révén egy egészen komoly helyzetet is sikerült kialakítaniuk a félidő hajrájában, azt követően pár másodperccel pedig nevetséges módon reklamáltak büntetőt - sikertelenül.

A szünetet követően vajon változott valami? Naná, hogy nem, ugyanabban a mederben haladt minden tovább, általában csak a gyürkőzés ment, ebbe csupán Gresko méltatlan utódja "rondított bele", amikor majdnem kettétörte a felső lécet mindenki (többek közt Gomis) elképedésére. A vége felé azért már egy hangyányit megnyíltak a ferraraiak az egyenlítés halvány reményében, erre rá is fizettek, jött pár nagyobb gólszerzési esély Icardiék részéről, valamint egy extraklasszis Perisic-bombagól - csak hogy méltó legyen a lezárás a játékosok mellett a több mint 57000(!) kilátogató szurkolónak is.

 

skriniar_miranda_inter_spal.jpg

 

Tudjuk, hogy vannak ilyen meccsek, azt is, hogy ezek egyáltalán nem könnyűek: hány, de hány olyan alkalmat kereshetünk vissza az utóbbi évekből, amikor egy ehhez hasonló délutánt követően szégyenszemre pontokat vesztve kulloghattak otthonukba az Inter aktuális futballistái. Most távolról sem ez volt a helyzet, és bár örömtüzeket még véletlenül sem kell/szabad gyújtani, azért szépen raktározzuk csak el magunkban a mait, és úgy nagy egészében ezt a szezonkezdetet, felkészülési időszakkal együtt. Úgy tűnik, végre tényleg van egy jó alap, amire lehet építkezni a továbbiakban, és az sem mellékes, hogy az ideális sorsolás következtében most tovább lehet (viszonylag) gyengébb gárdák ellen fejlesztgetni az összes arra szoruló szegmenst. És még egyszer nyomatékosítva: mindezt illik szerényen tenni. 

 

Videó:

 

 

Pontozás:

Handanovic - Igazán nehéz dolga nem akadt, amikor elvétve helyzet(ecské)be kerültek a vendégek, általában kapu mellé-főlé lődöztek. Lesz még idegesebb délutánja. (6)

Dalbert - A támadópotenciálját ezen a meccsen nem igazán mutatta még meg, ellenben hátul igenis sokat tett hozzá látványos és fontos becsúszásokkal, szerelésekkel. Egyszer a szívbajt hozta ránk kisebb sérülése miatt, szerencsére nem kellett lehozni - nagyon valószínű, hogy Ázsiából származó váltótársát nem fogjuk látni, ha ő egészséges. (6,5)

Miranda - Kőkemény küzdelmet vívott Borrielloval, az esetek túlnyomó részében sikeresen is jött ki a találkozókból, sallang- és hibamentes vasárnapot tudhatott le. (6,5)

Skriniar - Sorolom, miben jobb, mint Murillo: technika, passzjáték, helyezkedés, koncentráció, higgadtság. Csak így kapásból. Nem, nem korai a lelkesedés (ahogy sokan, sok helyen felhívják rá a figyelmet), a kolumbiai már az elején látott jó időszakában is elkövetett meccsenként egy-egy olyat, amilyet az interes Milantól szinte elvétve sem látunk. Persze vannak neki is még hiányosságai, de ha ezen az úton halad tovább... Inkább nem is folytatom. A keresztlécen durranó lövésénél egy pillanatra megráztam a fejem. (7)

D'Ambrosio - Ha nem lett volna a gólpassza (aminél persze nem övé az érdem nagy része), azt írtam volna, támadásban botrányos, hátul a szokásos, egy újabb hülye sárgával. De bevéshetjük neki az asszisztot, így meg is mentette kicsit a saját seggét(6)

Borja Valero - Javarészt "észrevétlen", ugyanakkor nélkülözhetetlen agyként robotolt és osztogatott a pálya közepén, egy idő után pedig jött a szokásos kifulladása, akkor már a cseréje is jogos volt. (6,5)

Gagliardini - Az első félidő végén volt egy időszak, amikor többször indokolatlanul elszórta a labdákat (a passzain egyébként is bőven akad csiszolni való), de azt leszámítva rendben volt, jó lövéseket küldött a színes bőrű kapus felé, a védekező munkájára pedig rá lehet sütni egyenesen a parádés jelzőt is. E kilencven perc alapján egyértelműen elkezdett kifelé jönni a gödörből. (6,5)

Perisic - Ahogy D'Ambrot az átadása, őt az abból jövő bomba mentette meg a gyenge osztályzattól, az új szerződéssel kapcsolatos felspannolt állapot és bizonyítási vágy mellett a válogatott fellépések negatív hatása is érződött azért most rajta kissé. Persze ennél nagyobb bajunk ne legyen, hiszen az a balos rakéta a szezon végi Serie A top 10-re jó eséllyel fog pályázni. (6)

Joao Mário - Kiharcolt büntető és egyéb szabálytalanságok SPAL-térfélen, viszont ettől függetlenül kevés effektív hatás a támadó harmadban. Az első két forduló jobban összejött neki, mentségére szóljon, hogy ilyen betömörülő csapat ellen az ő dolga sem volt túl könnyű. (6)

Candreva - Erősebb első, gyengébb második félidő, jó lenne, ha a padról lenne egy komolyan vehető váltótársa. A Spalletti által eszközölt taktikai változtatás vele kapcsolatban még mindig ül, a jó lövése és a kulcspassza is abból jött, hogy beljebb húzódott, és nem a sablonját erőltette. (5,5)

Icardi - Három meccs, három győztes gól: felesleges ezt túlragozni, a számok önmagukért beszélnek. Részt vett a büntetőt megelőző szituáció kialakításában, volt néhány további jó megmozdulása is, a meccs többi részében viszont icardisan ténykedett, annak minden előnyével és hátrányával - ennyi azért nekünk egyelőre elég, azt hiszem. (6)

Brozovic - Ha tippelnem kéne, a rossz és jó megmozdulásai százalékos arányát olyan 70-30-ra tenném, igazán nem tudott hozzátenni semmit a hajrához. (5)

Vecino - Kellett az energikus futballja és a pontos passzai az utolsó húsz percben, közvetve az ő jelenléte miatt nyugodhattunk meg végleg a kimenetel tekintetében. (-)

Éder - A kevés ideje alatt is hozzá tudott tenni, még majdnem fel is iratkozott a gólszerzők közé(-)

Spalletti - Érthető és érezhető az irányvonal, a középső középpályások forgatása különösen tetszik, és valami ilyesmi magabiztossággal kell verni a kisebb csapatokat, ahogy azt most a játékosai tették. (6,5)

komment
süti beállítások módosítása