Nerazzurri

A hónap momentumai - március

2017. március 31. 12:07 - Rolkó_

ahmveg2.jpgA méltán közkedvelt válogatott szünet (és a kupakötelezettségek hiánya) miatt a tavasz első harmada igen rövidkére sikeredett - ha Perisic kicsivel higgadtabb, most egy 100%-os hónap értékelése következne.

 

 

TOP + + +

Cristian Ansaldi - Fura őt itt látni, de ettől még tény: újbóli csapatba kerülése óta nem szörnyű, sőt, egészen elfogadható volt mindegyik teljesítménye, ezt spékelte meg azzal, hogy a Candrevának adott gólpasszával végre feliratkozott a kanadaira a Serie A-ban is.

Éver Banega - A Cagliari elleni meccs nagyjából 30. percétől a torinói látogatás elejéig világklasszis szintet hozott, parádés gólokat és asszisztokat szállított, előtte-utána viszont a lassú, el-eltűnő argentint láthattuk. A köztes időszak miatt viszont nem lehet, és nem is akarjuk kihagyni ebből a kategóriából. Csak hozna már egy kis állandóságot valahogy...

Geoffrey Kondogbia - A Pioli által csepegtetett önbizalom mellett Gagliardini is kellett ahhoz, hogy a mostanság látható Kondot lássuk futballozni. Abszolút stabil átlagot nyújt, hullámzásai ugyan még mindig vannak, de már közel sem olyan látványosak, mint de Boer vagy Mancini alatt, ez megfelelő mentalitással ötvözve egy tisztességes középső középpályást eredményez. Bónuszként végre konkrét hasznot is termelt társainak a húzogatásával, nagyon fontos gólt szerzett ugyanis a Bikaólban.

Mauro Icardi - Újra beindult a gólszerzéssel, az Atalanta lemészárlásakor megszerezte második interes mesterhármasát - harcoljon bármiért is a csapat, jó jel ez azért a véghajrá előtt.

Roberto Gagliardini - Bár legutóbb sikerült leggyengébb interes teljesítményét nyújtania, ez mégsem tántorít el minket attól, hogy harmadik hónapjában is pozitív tartományban számoljunk vele. Ennek oka, hogy megérkeztek a megjövendölt góljai, emellett a két nagyarányú győzelem alkalmával ugyanúgy dominálta a pálya közepét, ahogy előtte megszoktuk tőle.

intercsavok.jpg

 

FLOP - - -

Ivan Perisic - Talán kissé igazságtalan, hogy egyetlen meccs miatt ide került a horvát, de nehéz elmenni amellett szó nélkül, hogy Belottiék ellen mennyire dekoncentrált volt - a három pont (nyilván picit sarkítva) az ő elöl-hátul való kihagyásain ment el.

 

Amikre szívesen emlékszünk

Banega két szabadrúgásgólja közül a szebbiknek mindenképp helye van itt, bármennyire is furán mozdult rá Gabriel. Sneijder óta egyébként nem vagyunk túlzottan elkényeztetve a rögzített helyzetekből való veszélyeztetéssel, most a rapszodikus karmester révén legalább nosztalgiázhatunk néha egy keveset.

 

Ahogy már említve volt, téli bombaigazolásunk megszerezte első találatait, és bizony egyik lövés szebb volt, mint a másik. Az anyaegyesületének bebikázott kegyelemdöfés egy hajszállal előzte meg csupán a szardíniai kirándulás lezárását.

 

Amire kevésbé szívesen emlékszünk:

Ivan, Ivan... Megvolt az embered, nem olyan bonyolult feladat levédekezni egy ilyen szögletet, főleg a te fejjátékoddal. Egy kicsit az említett testrésszel kellett volna jobban fókuszálni arra a kilencven percre, és akkor nem jött volna a (relatíve) gyors egyenlítés, úgy pedig teljesen más mederben csordogálhatott volna tovább a Torino szimpatikusabb együttesével vívott csata. De történt, ami történt...

 

Szakmai döntések: 

Visszatért a négyvédős rendszer, és lám, megérkeztek a gólok is - igaz, sajnos mindkét oldalon. Míg a Cagliari és az Atalanta kitömésekor igazán nem foglalkoztunk az egy-egy kapott góllal, azért végeredményben nem fest túl szépen, hogy Handanovic három fellépésén négyszer kapitulált. Most már kijelenthető, a védekezés problémája nem ebben a szezonban fog megoldódni, mert ahhoz egyértelműen kellenek személyi változások is. 
Piolinak továbbra is megvannak a bizalmi emberei (és így egy stabil kezdőcsapata) ezzel alapvetően nem lenne probléma, de valahol mégiscsak jogos részünkről a fejvakarás és a homlokráncolás, amikor kétszáz gólos előnyben a nulla jövővel rendelkező Palacio kapja meg a játéklehetőséget egy reménybeli "franchise player" helyett - legyen szó akár Barbosáról, akár Pinamontiról. Edzőnk elképzelései egyébként elég jól működtek, kis szerencsével és odafigyeléssel ez könnyen lehetett volna egy hibátlan hónap is.
A vezérkar sok konkrétumot nem "termelt ki" néhány szponzorációs szerződés megkötésén kívül, de el tudnánk viselni, ha igaznak bizonyulnának a (többek között) Gonzalo Rodríguezről, Kosztasz Manolaszról és Domenico Berardiról, valamint a stadionkérdésről szóló pletykák. (Összesített osztályzat: 4/5)

 

Nem kell ötös matek érettségi a kiszámolásához: két győzelem, egy döntetlen, 14:4-es gólarány, ha mondjuk így indítana a csapat egy idényt, éppen el is fogadnánk, de így, hogy gyakorlatilag minden fordulóban létfontosságú lenne a három pont megszerzése, maradt egy kis keserű szájíz. Utóbbit persze leginkább a Torinóban történtek okozzák, ott a második félidő rémálomszerűen alakuló eleje, valamint a hajrában tapasztaltak (például amikor Éder kvázi ziccerből passzolta ki a labdát Perisicnek) azért többekben komoly nyomot hagytak. 
A BL-helyezés minden valószínűség szerint végleg elúszott, és bizony az Inter környékén tanyázó csapatok sem lassítanak, úgyhogy lesz még mire figyelni a véghajrában. A presztízs és a brandépítés szempontjából kedvenceink egy pillanatra sem engedhetik meg maguknak a lazítást, ergo nem lenne rossz a lehető legjobb helyen befutni a bajnokság végén - hiába mutatkozik meg olykor az Európa Liga haszontalansága.

 

Február is viszonylag egyértelmű volt, Roberto Gagliardini ismét simán behúzta a Nerazzurri blog hónap játékosa címet, ugyebár új favoritunk többek között ennek is köszönhetően debütálhatott a héten a Squadra Azzurrában... Lássuk, most ki lesz a befutó!

 

komment
süti beállítások módosítása